Noha 2019-ben kormányhatározat rögzítette, hogy központi emlékművet állítanak a rendszerváltás 30 éves évfordulója alkalmából, az alkotásnak máig nincs nyoma. A megszerzett iratokból ugyanakkor kiderült, hogy a „30 éve szabadon” emlékév 2019-es „Szabadságkoncertjére” 250 milliót számoltak, és a kormány azt is támogatta, hogy közpénzből rendezzék a béreket a kormánypárti megmondóembereket fizető XXI. Század Intézetnél.
Az emlékévet 2019-ben hirdette meg a kormány, amellyel a 30 évvel ezelőtti történések jelentőségére, világpolitikai súlyára kívánta felhívni a figyelmet idehaza és a környező országokban egyaránt. Akkor nevezték ki Schmidt Mária történész-intézetigazgatót – Orbán Viktor miniszterelnök korábbi tanácsadóját – az emlékév kormánybiztosának két évre.
Ugyanebben az évben foglalták kormányhatározatba az emlékév sarokpontjait is: Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének, a páneurópai pikniknek, a köztársaság kikiáltásának, az első szabad választás és a független magyar kormány megalakulásának ünnepi programjait. A harmadik pont egy központi emlékmű felállítását fogalmazta meg. A kabinet arról is rendelkezett, hogy Schmidt Máriának kell gondoskodnia a programok megvalósításáról, a feladatokért pedig az általa vezetett Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány felel.
A birtokunkban lévő iratok arról árulkodnak, hogy a közalapítvány kezdetben lényegesen kisebb összegekkel kalkulált a programokra, mint amennyit végül a kormány adott azokra. Egy 2019. júliusi szerződés szerint ugyanis a Schmidt Mária által igazgatott közalapítvány 1,8 milliárd forintos támogatási igényt nyújtott be a Miniszterelnökséghez. Ebből kiderül, hogy előzőleg már kapott 471 millió forintnyi közpénzt, és az is, hogy a történész-főigazgató a támogatási igényét többek között az emlékév programpontjaival, illetve a meghatározott központi programelemekkel, így a központi emlékmű felállításával indokolta. A közalapítvány kérelme szerint a Hősök terén akkorra már megtartott (!) Szabadságkoncertre bruttó 250 millió forintos költséggel kalkulált. A 700 pedagógus számára a rendszerváltás magyarországi vonatkozásairól szóló továbbképzésre 136 milliót, vándorkiállítás megszervezésére 50 milliót, reklámkampányra pedig 158 millió forintot terveztek elkölteni.
Orbán Viktor: Szuperállamot építenek Brüsszelben
„30 éve azt hittük, Európa a jövőnk, ma már látjuk, mi vagyunk Európa jövője” – mondta a miniszterelnök. Nem maradt ki a beszédből Soros György sem.
Az irat szerint az emlékév alapvető üzenetét minden korosztályhoz szerették volna eljuttatni. Alighanem ezt a célt szolgálta, hogy a Volt, a Balaton Sound és a Sziget fesztiválon is futottak 2019-ben a közalapítvány „művészeti installációi”. Csak a megjelenítés költségére 50 millió és 112 millió forint közötti összegekkel kalkuláltak. Ennek része volt a nagy vitát kiváltó – Orbán Viktor miniszterelnök rendszerváltó szerepét felnagyító – filmklip is, amelyet a koncertek között vetítettek. Emlékezetes közjáték volt, hogy miközben a kormány kitömte közpénzzel a közalapítványt, az nem fizette ki a film teljes összegét, ezért a készítők perre mentek.
Figyelemre méltó, hogy Schmidt Mária az 1,8 milliárd forintos igényt többek között a szintén az általa vezetett XXI. Század Intézet átszervezésével, a dolgozók bérköltségével is indokolta. Ez az az intézmény, amely a kormányzathoz közeli médiában rendszeresen feltűnő szakértők egy részét foglalkoztatja. A pénzügyi terv szerint személyi juttatásokra 210 millió forintot igényeltek, ebből 100 milliót bérekre. Feltűnő azonban, a központi emlékmű költségét nem jegyezték a pénzügyi tervben. A Miniszterelnökség az alapítvány kérését elfogadta, a szerződést 2019 júliusában a tárca részéről Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár írta alá. Szalay-Bobrovniczky azzal szerzett magának hírnevet, hogy bécsi diplomáciai kiküldetése alkalmával ittasan okozott baleset.
A jelek szerint a programterv meggyőző volt, mert néhány héttel később, augusztusban újabb közpénzhegyeket toltak az alapítvány alá: 2019-ben 3 milliárd forintot, 2020-ra 6 milliárdot, míg az idei évre újabb 3 milliárd forintos állami támogatást ítélt meg nekik a kormány.
A fenti összegek fényében különösen érdekes, hogy semmit sem tudni a kormányhatározatban szereplő emlékműről. Ezért arra gondoltunk, megkérdezzük róla a legilletékesebbet, Schmidt Mária kormánybiztost. Előbb a közalapítványon keresztül kerestük meg még májusban, a szervezet azonban – a kérdéseinket figyelmen kívül hagyva – az emlékév honlapjának rovatait ajánlotta figyelmünkbe. A hírek között az utolsó a Petőfi-díj átadásról szóló, 2020. decemberi esemény – igaz, a koronavírus-járvány miatt sok program elmaradt.
Az emlékműről tudakozódtunk Fidesz-, illetve kormányközeli személynél is, de ők nem tudtak (vagy nem akartak) információval szolgálni. Végül telefonon hívtuk Schmidt Máriát, ő azonban a bemutatkozásunkra úgy reagált: nem tudja, mi az a Magyar Hang. Majd azt mondta, ő „nem beszél újságíróval”.
A jelek szerint azonban 2020-ban sem történt érdemi fejlemény a rendszerváltás-emlékmű ügyében. Egy birtokunkba került, 2020. decemberi, a Miniszterelnökségnek készített alapítványi beszámoló sem tért ki rá egyetlen szóval sem.
A 2019-ben meghirdetett emlékév azonban még idén sem ért véget: noha 1991. június 19-én az utolsó megszálló szovjet katona is elhagyta Magyarországot – múlt szombaton, az ennek alkalmából rendezett konferencián Orbán Viktor kormányfő is beszédet mondott. Az emlékév tovább tart, mivel idén márciusban meghosszabbították, ahogy Schmidt Mária kormánybiztosságát is 2022. március végéig.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/26. számában jelent meg június 25-én.
