Lépésről lépésre csúszunk bele ebbe a háborúba, még nem lőnek ránk, de már nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy tényleges hadviselő féllé váljunk, nagyon veszélyes dolog az, amit Európa művel – erről beszélt szokásos péntek reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor az Oroszországot érintő szankciók kapcsán. Azt is állította, hogy Magyarország sosem szavazta meg a szankciókat, ugyanakkor a kormányfő valójában megszavazta őket, igaz, például az olaj esetében mentességet ért el. Habár az interjúval egy időben szerveződött az újabb élőlánc és országos tiltakozás a pedagógusok mellett, a beszélgetésben erről nem esett szó.
Ha háború van a szomszédunkban, te sem érezheted magad biztonságban, a szabály ez – ezzel kezdte Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának adott interjúját a lengyelországi incidens kapcsán. Felidézte, hogy szétlőtték azt az ipari létesítményt is, amelynek segítségével olajat tudunk Magyarországra hozni, vagyis nemcsak fizikai, hanem gazdasági is a veszély. A miniszterelnök szavai szerint tűzszünetre és béketárgyalásra van szükség. Ha ugyanis azt folytatjuk, amit eddig, ha Európa úgy tekint magára, mint aki részese ennek a háborúnak, akkor egyre mélyebben vonódik be ebbe a konfliktusba és a veszély egyre erősebb lesz. Magyarország azért van különleges helyzetben, mert a front messze van, ráadásul Kárpátalja az egyetlen olyan terület, ahová eddig komoly katonai csapást nem mértek az oroszok.
A kormányfő szerint az események nem a tűzszünet, hanem az ellenkező irányba mutatnak, bár a háttérben vannak orosz-amerikai tárgyalások, egyelőre azonban nem látja jelét annak, hogy ezek érdemiek lennének.
A szankciókról is beszélt a miniszterelnök: „a szankciós politika egy lépés a háború felé”. Magyarázata szerint ugyanis ez gazdasági jellegű, de ha valaki így beavatkozik, akkor lépést tesz valamelyik fél mellett. Úgy idézte fel, hogy óvatosan kezdte Európa ezt a politikát, de egyre több olyan intézkedést hoztak, „amellyel maguk is részesévé váltak a konfliktusnak”. A fegyverszállításokat hozta példaként, majd az energiára kivetett szankciókat, majd kiderült, hogy több ország is a saját területén képezi ki az ukránokat. – Lépésről lépésre csúszunk bele ebbe a háborúba, még nem lőnek ránk, de már nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy tényleges hadviselő féllé váljunk, nagyon veszélyes dolog az, amit Európa művel – fogalmazott, hozzátéve, hogy „mi próbáljuk visszatartani őket ettől”.
Orbán Viktor kitért arra is, hogy ha valami nem sikerül, akkor teheti azt az ember, hogy elkezd másképp emlékezni, ez azonban a politikában nagyon veszélyes. Vagyis szerinte le kell beszélni az európai vezetőket, hogy gyermekded módon másképp emlékezzenek és már azt mondják, hogy a szankciókat nem is arra szánták, hogy véget vessen a háborúnak.
– Magyarország sosem támogatta a szankciókat, nem is szavazta meg őket, minden esetben kivételekért, mentesítésekért küzdöttünk – állította Orbán Viktor. A konzultáció is azért fontos szerinte, hogy mert így a magyarok kimondhatják, azok az érdekeik, amit a kormány képvisel. Ezért el is fogja érni, hogy ha lesz kilencedik szankciós csomag, akkor a számunkra létfontosságú kérdésekben mentesítést kapjunk, például az atomenergia ügyében.
A szankciós politika negatív hatását ugyan ellensúlyozni az árstopokkal nem, de csökkenteni lehet. – Magyarország a számára súlyos és azonnali gazdasági hanyatlással járó intézkedések alól ki tudja magát húzni – mondta, példaként említve az orosz gázt. Ugyanakkor az általános európai hatások alól nem, ilyen az infláció, amit ismét szankciós inflációnak nevezett. Van egy akcióterv, a legutolsó elemei a krumpli és a tojás árának meghatározása, de ezt nem lehet minden termékre bevezetni. Egy kormánynak – fejtette ki – két lehetősége van ilyen helyzetben: kibekkel vagy cselekszik. Ő azt tanulta meg, hogy hiába jönnek a bajok kívülről, „ha lefagysz, tönkremész”. – Magyarország nem hagyja magát, ebből kell kiindulni – fogalmazott.
A gazdasági adatokra rátérve azt nevezte célnak, hogy a gazdaság ne induljon csökkenésnek, ez recesszió. A teljes foglalkoztatottság megőrzését, a gazdasági növekedést és a legfontosabb nemzetstratégiai célok megtartását nevezte a jövő év feladatainak. Utóbbi alatt a családok támogatást értette, itt akarnak hozni pozitív intézkedéseket, de erről „majd decemberben lesz értelme beszélni”.
Orbán Viktor felidézte, hogy a választások után még nem voltak szankciók, ennek tükrében állították fel a kormányt. Ám megérkeztek a szankciók, amelyekhez alkalmazkodni kell. – Ma a legfontosabb ügy az energia, ennek meg kell jelennie a kormányzaton belül felelősség tekintetében is – mondta, hozzátéve, hogy ezért van szüksége Magyarországnak egy önálló energiaügyi minisztériumra. A másik pedig a hadsereg megerősítése, ezért Palkovics Lászlót arra kérte, hogy álljon a magyar hadiipar élére. Az energia tekintetében arra is kitért, hogy betároltak elegendő energiaforrást, Magyarország akkor is több mint fél éven keresztül képes lenne működtetni a gazdaságát és a háztartásokat, ha ne érkezne gáz. A tárolókat azonban tavasszal újra kell tölteni, mi másoknál könnyebb helyzetben vagyunk, mert nem mondtunk le az orosz gázról. Ám van egy másik feladat is, hiszen az árak az egekben vannak, tehát növelni kell az itthon előállított energia mennyiségét – ez is lesz a feladata az energiaügy élére álló Lantos Csabának.
Az interjú végén a Márki-Zay Péter által vezetett Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz érkező amerikai pénzekről volt szó, a kormányfő szerint tanulmányozzák az esetet. Arról még nem akart nyilatkozni, hogy támogatja-e a témában készült titkosszolgálati jelentés nyilvánosságra hozatalát, ehhez meg kell hallgatnia az illetékeset. – Egy dolog azonban biztos: jó okunk van arra, hogy megdöbbenjünk – fogalmazott, hozzátéve, hogy a helyzet egyszerű. Az a helyzet, hogy „a választást megelőző időszakban a baloldali pártokat és azok vezetőit külföldről fizették, talán fizetik is”. Az a kérdés szerinte, hogy a politikusok mit ígértek cserébe.
