Hiába, hogy jelenleg is a Veritasnál és a Hadtörténeti Intézetnél dolgozik, továbbá Orbán Viktor egykori osztálytársa, most épp Hermann Róbertnek ment neki a Magyar Nemzetté vedlett Magyar Idők. A szerző, egy bizonyos Nagy Árpád hétfőn délután írt arról: „előbújt az árnyékból egy véleményét véka alá nem rejtő valódi tudós, sajátos helyen megjelentetve páratlanul érdekes és értékes gondolatait a szabadkőművesekről szóló vitában.”
A szerzőt az bosszantotta fel, hogy Hermann a Facebook-oldalán viccesnek nevezte a Szakács Árpád és Raffay Ernő melletti kiállásról szóló hírt. A Minden szó nevű kormánypárti blog szerint tudósok sorakoztak fel a szabadkőművességről sajátos véleményt képviselő Szakácsék mellett, csakhogy Hermann közlése szerint alig valaki közülük történész. Egyedül Borvendég Zsuzsanna, „komoly munkássággal és idézettséggel”, de ő is az 1945 utáni magyar történelemmel foglalkozik. A többiek között akad biokémikus (Dr. Bardócz Zsuzsanna), alternatív nyelvész (Dr. Végvári József), közgazdász (Dr. Farkasinszky Tibor) vagy épp társadalompedagógus (Benda József). „Nekem is vannak alternatív elképzeléseim az energiamegmaradásról vagy a gravitációról...” – jegyezte meg a hadtörténész, hozzátéve, hogy lehet, a jövő héten elmegy büntetőügyet tárgyalni vagy operálni.
A vita jórészt a szabadkőművesek történelmi felelőssége, a trianoni döntésben játszott szerepe kapcsán robbant ki. Raffay Ernő nyomán Szakács állította, hogy sokat tettek a területek elcsatolásáért a magyar szabadkőművesek is. Igaz, a történészi kutatómunkák ezt jobbára nem támasztják alá. Szakács aztán a szabadkőművesség szerepét cáfoló Romsics Ignácnak ment neki, majd Ungváry Krisztiánnal keveredett vitába.
A Minden Szó (ami azután nevezte át magát „politikailag inkorrekt portál”-ról „politikailag inkorrekt blog”-ra, hogy megírtuk, nem jegyeztette be magát) a Professzorok a Hazáért Civil Társaság nevű szervezet állásfoglalását közölte. „Raffay Ernő eredményeinek szóló kritikáknál is elvárjuk a tényekkel való érvelést, ezért teljes mértékben egyetértünk Szakács Árpád azon véleményével, hogy tudományos megállapítások ne söpörtessenek le ellenérveket mellőző tekintélyelvű alapon. Meggyőződésünk, hogy a tudományos életben a véleménynyilvánítás szabadsága megillet minden kutatót, és veszélyesnek, antidemokratikusnak érezzük, ha tudományos értelemben releváns kérdéseket elhallgatni, tabusítani kívánnak” – olvasható a szövegben.
Hermann posztját nem hagyta szó nélkül a „Magyar Nemzet”, többek közt leleplezve, hogy a hadtörténész előzőleg indexes és 24.hu-s cikkeket osztott meg, továbbá a Hadtörténeti Intézetnél dolgozik. „Talán joggal vetődik fel bennünk a kérdés, hogy a munkahelyén, a katedrán, a Magyar (!) Történelmi Társaságban, a doktori iskolában is ilyen lelkesen népszerűsíti-e a nehézsúlyú ballib média propagandáját, vagy ott valahogy sikerül magában tartania annak legalább egy részét, és némiképp ügyelnie a pártatlanság látszatára? Ahogyan azt egy közszolgának sejtésem szerint illenék” – tette fel kérdéseit a kormánylap szerzője. A cikket Szakács Árpád is megosztotta, ezt kiemelve belőle: „Jó volna érteni, mely setét lyukból érkezhetett az erő, amely a hitvány lendület, a szégyenletes perdület eredője, ami ekkora önarculcsapást eredményezett ennél a tudós úrnál.”
Hermann mindezt a Facebook-oldalán úgy kommentálta: „Ha legalább tudná, hogy Magyar Történelmi Társulat, s nem Társaság....” Egy hozzászólásban megjegyezte továbbá, hogy a közszolga sem stimmel, mert tavaly óta „honvédelmi alkalmazott” a helyes megnevezés. A bejegyzéshez hozzászólt a Veritasnál ugyancsak kutatócsoportot vezető Ujváry Gábor. „Kedves Robi, soha nem szoktam itt véleményt nyilvánítani, de kötelességemnek érzem jelezni: mindenben egyetértek azzal, amit leírtál. Legalább holnap megírhatják, hogy így tettem...” – üzente a történész.
Hermann nemcsak a Veritasnál dolgozik és a Károli Gáspár Református Egyetemen tanít, de osztálytársa is volt Orbán Viktornak a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnáziumban. Korábban a Hadtörténeti Intézet igazgatója, jelenleg a parancsnok tudományos helyettese.
– Segített az önismeretben, hogy fél évig pszichológiát is tanultunk. Az órán készült egy névtelen felmérés, hogy kiről, miről hogyan vélekedik az osztály. Az egyik kérdés azt tudakolta, hogy fegyelmi ügyben kit kérnének fel döntőbírónak. Viktor talán huszonvalahány szavazattal kiugróan első lett – idézte fel 2000-ben a Népszabadságnak. Két évvel később ugyanitt arról beszélt: az egyetem első évében is sokszor felmentek az albérletükbe Orbánék, akivel kifejezetten jó viszonyban volt. – Vastagon politizáltak, ami engem baromian nem érdekelt, ők meg a mi lakásunkban folytatták a vitát éjjel is. Reggel egy cetlit hagytam nekik: „Jó lenne, ha a HKR-összejövetelt [hallgatói képviseleti rendszer – szerk.] nem itt tartanátok.” Ettől kicsit lehűlt a viszonyunk. Nem könnyű vele másról beszélni – mondta Hermann Róbert.
– Érettségi tájékán mondta, ha nem veszik fel egyetemre, a MÁV-nál keres vagy kap valami állást, és focizni fog. Egyik tanárunk szerint épp annyi esélye volt annak, hogy focista lesz, mint később annak, hogy megtanul lengyelül, és könyveket ír a Szolidaritásról – tette hozzá a hadtörténész, aki Nagy Árpád szerint most a „félhomályból bújt elő.”
