Az ellenzéki összefogás legfontosabb feladata lenne, hogy belátható határidőn belül megfogalmazzák és társadalmi vitára bocsássák Magyarország Alkotmányát – nyilatkozta a Magyar Hangnak Róna Péter közgazdász, jogász. Az Oxfordi Egyetem tanárát annak kapcsán kerestük meg, hogy a minap Bárándy Péter és Forgács Imre egykori igazságügyi miniszter, valamint Vörös Imre volt alkotmánybíró hasonló kéréssel fordult a választásokra készülő ellenzéki összefogás vezetőihöz.
Róna Péter elmondta, száz százalékig egyetért a kéréssel, az ellenzéki politikusoknak a kampány fókuszába kell helyezni az Alkotmányt. – Be kell bizonyítani az embereknek, hogy a jelenlegi alaptörvény diktatúrához vezet, sok mindenben nem felel meg az alkotmányossági követelményeknek, ezért ki kell dobni. Helyette valódi Alkotmányt kell megfogalmazni, amely valódi szerződés a társadalom és a mindenkori hatalom között, és amely rögzíti mindkét oldal jogait és kötelességeit – fogalmazott. Szavai szerint tudatosítani kell a történelem során sokszor alávetett helyzetbe került emberekkel, hogy nekik jogaik és kötelezettségeik vannak, ahogy a hatalomnak is. Rámutatni arra, hogy a hatalom a választók által felelősségre vonható, hiszen a népszuverenitás elve azt biztosítja. Rá kell döbbenteni az embereket, hogy egy jó Alkotmány biztosítja számukra ezeket a jogokat, illetve hogy az alaptörvényben erről szó sincs.
– Ha megvan a tervezett szöveg, azt társadalmi vitára kell bocsátani, hogy elmondhassák az emberek azzal kapcsolatos véleményüket, illetve ha szükséges, módosítani az eredeti elképzelésen. Amennyiben megtörténik a kormányváltás, akkor az első feladat legyen, hogy az Országgyűlés feles többséggel elrendeli a népszavazást az Alkotmányról, és az sikeresnek minősíthető szintén feles többséggel. Vagyis véleményem, szerint – amely megegyezik Vörös Imre volt alkotmánybíró véleményével – téves az a jogértelmezés, amely szerint kétharmados többségre van szükség az új Alkotmány elfogadásához. Ha ez megtörténik, akkor ezzel végre valódi Alkotmánya lehet az országnak, mert 1990-ben, bár ígérték a kormányra kerülők, mégsem alkották meg azt, helyette a Kádár-korit toldozták-foldozták, majd a Fidesz Alkotmány helyett a saját érdekeit bebetonozó alaptörvényt szavazott meg – hangsúlyozta Róna Péter.
Kérdésünkre elmondta, a választásokkal és a népszavazással kapcsolatos alapelveket rögzíteni kell a dokumentumban, amely alapján aztán megszülethet az új választási és népszavazási törvény. Ugyanakkor minden olyan káros elemet ki kell gyomlálni, amely bármely tekintetben is korlátozza népszuverenitás gyakorlati megvalósulását. Például „ki kell dobni a kétharmados törvényeket, amelyeket a rendszerváltás idején nagyon rossz kompromisszumként szavazott meg az Országgyűlés”. Azokkal ugyanis egy korábbi Parlament korlátozza valamelyik utána következő, tehát a választói akaratnak megfelelően létrejött Országgyűlés működését, azaz korlátozza a választói akarat konkrét megnyilvánulását.
Kiemelte, fontos lenne, hogy az Alkotmányt csak népszavazáson lehessen módosítani, mert ha jól megalkotott törvényről van szó, akkor nem sűrűn lehet változtatásra szükség. Jelenleg többek között az is probléma, ha gondol valamit a kormány, a Fidesz, gyorsan átvezeti az alaptörvénybe, ez pedig nonszensz.
Ugyancsak fontosnak tartaná Róna Péter, hogy az olyan szükségtelen passzusok ne szerepeljenek az Alkotmányban, amelyek sértik a népszuverenitás elvét, például, hogy feleslegesen korlátozzák a népszavazásra bocsátható kérdések körét. Így felesleges korlátozásnak tartja, hogy nemzetközi szerződésekről nem lehet népszavazást tartani. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, a felelősségre vonást – ha az új Parlament annak szükségét látja – a jelenleg is érvényben lévő törvények alapján kell végrehajtani, mert visszamenőleges jogalkotás nem létezhet.
