Schmitt Pál úgy vélekedik: nem tudott okosabb lenni, mint akik a törvényeket előterjesztették és megszavazták, ezért nem vétózott meg egy törvényt sem csaknem két éves köztársasági elnöki működése alatt.
A kétszeres olimpiai bajnok vívó, Schmitt Pál nyolcvanadik születésnapját ünnepli pénteken. A Mandinernek adott interjújában politikai pályafutása is szóba került, például az is, hogy egyetlen törvényt sem vétózott meg köztársasági elnöki időszakában, vagyis 2010 augusztusa és 2012 áprilisa között.
„Úgy gondolkoztam, amelyik törvényt elém terjesztették, az átment a bizottsági előterjesztésen, megtárgyalta a frakció, és titkos szavazáson döntött róla az országgyűlés. Azon az állásponton voltam, nem tudok okosabb lenni, mint akik előterjesztették. Ezt tartom ma is” – mondta erről Schmitt, akinek azután kellett távoznia a köztársasági elnöki székből, hogy kiderült: doktori dolgozatának egy részét plagizálta.
A köztársasági elnök bármikor visszaküldhet egy elfogadott törvényt megfontolása a parlamentnek, ha nem ért egyet a törvénnyel, vagy valamelyik rendelkezésével. Ez az úgynevezett politikai vétó, amely a gyakorlatban sokszor nem politikai egyet nem értést jelent, a korábbi köztársasági elnökök technikai, jogalkotási okokból is gyakran visszaküldtek törvényeket megfontolásra az Országgyűlésnek. Az Alkotmánybírósághoz akkor küldheti a törvényt a köztársasági elnök, ha alkotmányossági aggályai támadnak.
Arról, hogy hogy élt a vétójogával a nemrég leköszönt Áder János, itt írtunk:
