Az orosz–ukrán háborúval visszaléptünk hetven évet a hidegháború korszakába, és már a támadás első napjaiban is elképesztő átrendeződések körvonalazódnak a globális gazdaságban. – Ha igazi háborúval kell szembenézni, akkor a bizonytalanság növekedése miatt dollárba, aranyba, svájci frankba, más menekülő valutákba megy a pénz – mondta lapunknak Bod Péter Ákos közgazdász. A február 24-én kirobbant háború gyorsan elsöpörte a devizapiacokat és a tőzsdéket – az orosz és ukrán kitettséggel is rendelkező OTP Bank árfolyama egy nap alatt 21 százalékkal zuhant –, a nemzetközi tőke folyamatosan vonul ki az ingatagabb fizetőeszközökből. Sajnos ilyen a forint is: szerdán új történelmi mélypontra gyengült a magyar valuta, egy euró már 382 forintba került, és ki tudja, hol lesz a zuhanás vége.
Növekvő infláció, még drágább élelmiszer
A háború durván megdobhatja az inflációt, így az élelmiszerárakat is: megugorhat a takarmány, a hús, valamint az étolaj ára is – utóbbi megközelítheti a literenkénti ezer forintot a kormányzati árstop lejártával. Keleti szomszédunk a világ vezető napraforgóolaj-exportőre, ráadásul a búza, az árpa, a repce és a kukorica esetében is a világ öt legnagyobb exportőre között található. Ukrajna jelentős részének megszállása komoly hatást gyakorolhat a nemzetközi mezőgazdasági piacokra és a régió élelmezésbiztonságára is. Hazánk ebből a szempontból nem folytat jelentős kereskedelmet Ukrajnával, de az energiaellátás terén már van miért aggódni.
A nyersolaj ára szerdára átlépte a hordónkénti 110 dollárt, a földgáz ára pedig 193 euró/MWh szinten történelmi csúcsra ugrott, mert a jelek szerint az oroszok kezdik elzárni a gázcsapot a Jamál–Európa gázvezetéken. A német kormány már egyenesen arra készül, hogy teljesen leállnak az orosz gáz- és olajszállítások, ezért Európa számára most elkerülhetetlen az orosz energiahordozóktól való függés drasztikus csökkentése. Németország a háború kirobbanása előtti napokban felfüggesztette az Északi Áramlat 2 földgázvezeték üzembe helyezését (az építő cég már csődöt is jelentett), majd bejelentette: 2035-re kizárólag megújuló energiákból származó villamos energiával tervezi ellátni magát, és nem kizárt, hogy az atomerőművek az idei év végére tervezett leállítás helyett tovább termelnek.
Bod Péter Ákos (Fotó: Végh László/Magyar Hang)
Kizárt bankok, zárolt vagyonok
Az energetikai függetlenedés nagy csapás lenne Moszkva számára, hiszen az eddig kivetett pénzügyi szankciók is szabadesésbe taszíthatják az orosz gazdaságot. Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter kijelentette, a szankciók célja, hogy összeomoljon az orosz gazdaság. Az amerikai kormány több körben kivetett büntető intézkedései gátolják, hogy amerikaiak az orosz jegybankkal üzleteljenek, illetve befagyasztják utóbbi amerikai vagyonelemeit. Így vágják el az orosz jegybankot az amerikai dollártól, és akadályozzák meg, hogy az támogatni tudja a rubelt, amely csak hétfőn 30 százalékot veszített értékéből. A jegybank mellett Oroszország Nemzeti Vagyonalapját és pénzügyminisztériumát is szankcionálják. Az Európai Unió is bejelentette, hogy tilos tranzakciókat kötni az orosz jegybankkal, és ledobják a pénzügyi atombombát, vagyis első lépésében kizárnak hét orosz bankot a nemzetközi banki átutalásokat biztosító SWIFT rendszerből. Hírek szerint ezek a VTB Bank, a Bank Rosszija, a Bank Otkritie, a Novikombank, a Promsvyazbank, a Sovcombank és a VEB.RF. Josep Borrell az EU külügyi képviselője szerint a SWIFT-ből való kizáráshoz Svájc is csatlakozik, ami fájdalmas lesz az orosz oligarchák számára is, akiknek vagyonát már korábban befagyasztották az EU-ban és Nagy-Britanniában is. Az EU Vlagyimir Putyin orosz elnök és Szergej Lavrov külügyminiszter külföldi vagyonát is zárolja.
Az uniós tagállamok és az Egyesült Államok kitiltották az orosz gépeket is a közösségi légtérből. Mindezek együttesen 50–65 százalékára vághatják vissza az orosz külkereskedelmet, a GDP pedig 5-7,5 százalékkal eshet. Egyben korlátozzák Moszkva lehetőségét arra, hogy felhasználhassa 630 milliárd dolláros devizatartalékát, így az orosz jegybank hétfőn egy lépésben 9,5 százalékról 20 százalékra emelte az alapkamatot. A rubel zuhanása még magasabbra hajtja az inflációt, megnyomorítja a vásárlóerőt és visszaveti a befektetéseket. A szankciók nagyon gyorsan és messzebb is érzékeltetik hatásukat, amit jól mutat, hogy már idehaza is megvan az első „áldozat”: napok alatt a végelszámolás sorsára utott a bankrendszerünkben egy százaléknyi súllyal bíró magyar Sberbank, mert fizetésképtelenséget jelentett az orosz tulajdonú pénzintézet bécsi anyavállalata.
Egy diktátornál az energiaellátás kulcsa
Vlagyiszlav Inozemcev, Putyint bíráló közgazdász szerint az elfogadott szankciók valóban az orosz gazdaság kritikus szektorait érintik, a rubel árfolyama és a tőzsde zuhanása miatti pánik, valamint Oroszország morális elítélése mellett érzékenyen érinti majd az országot az áruszállítási láncok gyors megszakadása. Pedig az eddig hozott szankciók még elmaradnak például az Iránnal szemben kivetett büntető intézkedésektől. A szabadesés azonban folytatódik, Oroszország legnagyobb külföldi befektetője, a BP energiaipari cég otthagyja az orosz Rosznyeftet, és a Shell is kiszáll a Gazprommal közös vállalkozásaiból.
Idehaza az Orbán-kormány eddig mindent megtett azért, hogy a 12,5 milliárd eurós (jelenlegi árfolyamon 4600 milliárd forintos) Paks II. beruházásból ne kelljen kifarolnia, hiába követelte az ellenzék, hogy állítsa le a beruházást. Pedig Holoda Attila, az Egységben Magyarországért energiapolitikai szakértője lapunknak is elmondta, óriási veszélyt jelent, ha egy diktátor kezébe adjuk hazánk jövőbeli villamos energiaellátásának kulcsát. Új helyzetet teremt azonban e téren is az Európai Parlament héten elfogadott határozata, amelyben a képviselők betiltanák a kémbanknak nevezett, budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank működését, és felhívják a tagállamokat, hogy szüntessék be Oroszországgal – különösen a Roszatommal és leányvállalataival – a nukleáris területen folytatott együttműködést, és számolják fel a kedvezményes letelepedési kötvények intézményét is. A gazdasági sokkhatást amúgy sem kerülheti el Magyarország, az Opten felmérése szerint már most 80 ezernél több munkavállalót érinthet negatívan a kialakult helyzet, és több mint 1200–1300 milliárd forintnyi import és export kerülhet veszélybe. Bod Péter Ákos szerint a háború kimenetelétől függően a migrációs jelenségek, esetleges pánikok, árufelvásárlási hullámok, vagyonkimentések sem zárhatók ki, és az idei növekedési terveknek pedig már annyi.
A háborút érintő percről percre közvetítésünket itt olvashatja!
