Ha az Oroszországból érkező gázszállítás leáll, nem lesz fűtés, nem lesz ipar, és munkahelyek sem, ha pedig Paks II. bővítése leáll, akkor nem lehet fenntartani a rezsicsökkentést – jelentette ki szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a szerb gazdasági miniszterrel közös sajtótájékoztatóján.
– Rémhírterjesztés azt állítani, hogy ha elzárnák a csapot, akkor nem lesz fűtés – szögezte le lapunknak ezzel kapcsolatban Holoda Attila, az Egységben Magyarországért energiapolitikai szakértője. – Ha valaki kiáll és azzal riogatja az embereket, hogy az orosz gázcsap elzárása esetén nem lesz fűtés és nem lesz ipar, az ellentmond a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) kedden közzétett közleményében foglaltaknak, miszerint a gázellátás zavartalan. Erről egyébként kommentet is írt Szijjártó Facebook-posztja alá.
De még ha nem is jönne a vezetékeken gáz az orosz-ukrán háború miatt, a tárolóinkban lévő készletek akkor is rendelkezésre állnak – tette hozzá. Az épp ilyen vészhelyzetekre létrehozott stratégiai tárolóban 1 milliárd köbméternél is több gáz van, ehhez adódik a kereskedelmi tárolókban lévő mintegy 450 millió köbméter energiahordozó. A hivatal szerint jelenleg összesen 1,59 milliárd köbméter földgázunk van a tárolókban, ami 25 százalékos töltöttséget jelent. Ez a fűtési szezon végén – még hideg időjárási körülmények – között is jelentős tartalékot jelent.
Holoda Attila szerint egyáltalán nem igaz a miniszter azon állítása sem, hogy baloldali politikusok követelnék az Oroszország felől érkező gázszállítás leállítását. Több ellenzéki politikus megszólalását is végighallgatta, de nyomát nem találta ilyen követelésnek. Szijjártónak azt a mondatát is a valótlanság kategóriájába sorolja, miszerint ha nem épül meg az új paksi atomerőműblokk, akkor „nem lehet fenntartani a rezsicsökkentést és brutálisan drágul az energia".
– Ez erőteljes csúsztatás, hiszen Paks II. még jó sokáig nem lesz (ha egyáltalán lesz), mégis 2013 óta van rezsicsökkentés. A paksi bővítésnek valójában semmi köze nincs a rezsicsökkentéshez – fogalmazott. Ez a gondolat azon a kormányzati tévképzeten és a mindenfelé elszórt hamis információkon alapul, miszerint az atomenergiával történő villamosenergia-termelés olcsó lenne. Erről szó sincs – szögezte le –, az atomenergiával előállított áram csak akkor tud olcsó lenni, ha azt régóta meglévő atomerőműblokkok termelik. Paks I.-et a nyolcvanas években kapcsolták rá az országos villamos hálózatra, és azóta már behozta az árát, így az általa termelt áram árára már alig rakódik költség. A Paks II. beruházáshoz azonban fel kell venni mintegy 3 ezer milliárd forintnyi hitelt az oroszoktól, amit kamatostul törleszteni kell, és akkor még nem szóltunk az új blokkok amortizációs költségéről. – Ez minden lesz, csak nem olcsó villamos energia – mondta a szakértő.
Lapunk kérdésére Holoda Attila kitért arra a szerda reggel elterjedt hírre, miszerint a Gazprom erre a napra csak a 20 százalékát foglalta le a Jamál-Európa gázvezetéken elérhető tranzit kapacitásnak, ami arra utalhat, hogy a gázszállítás volumenét jelentősen visszafogja az orosz cég. Az áprilisi határidős gáz ára, 193 eurós áron, egyből új történelmi csúcsot ért el.
– A Jamál-Európa vezeték nem érinti Magyarországot, mert az ideirányuló gáz zöme a Testvériség vezetéken jön Nyugat-Szibériából – nyugtatott a szakértő. A Gazprom egyébként magyarázatot is adott a jelenségre: teljesíti a kötelezettségeit, és csak annyit köt le, amennyit kérnek tőle. Így március 2-án az európai fogyasztók igénybejelentéseinek megfelelően, normál üzemmódban 109,4 millió köbméter orosz gázt szállít Ukrajnán keresztül. A TASZSZ hírügynökség szerint az igényelt orosz gázmennyiség kedden 109,6 millió köbméter volt. Holoda Attila szerint az orosz-ukrán háború fényében most valószínűleg mindenki túlreagálta a hírt, ezért is lőtt ki az ár, és beszél mindenki az orosz gázcsap elzárásáról.
Ettől persze ez később még bekövetkezhet, és a németek már tudatosan készülnek a legrosszabb forgatókönyvre: szerdán megbízást adtak a gázbeszerzésért felelős intézményüknek, hogy vegyen 1,5 milliárd euró értékben nem-orosz cseppfolyósított földgázt.
