Strasbourg elé vinnék a külügy elé yachtparkolót festő aktivisták ügyét

Strasbourg elé vinnék a külügy elé yachtparkolót festő aktivisták ügyét

Fotó: Momentum Mozgalom/Facebook

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Elutasította az Alkotmánybíróság a Külügyminisztérium elé jachtparkolót „kijelölő” aktivisták ügyét, falfirkának és rongálásnak minősítve a lemosható krétafestékes demonstrációt – közölte az érintetteket képviselő Magyar Helsinki Bizottság.

 

Még 2020-ban és 2021-ben először a Momentum aktivistái, majd a párt akkori elnökségi tagjai festették fel lemosható festékkel a külügyminisztérium elé a járdára, hogy jachtparkoló, utalva Szijjártó Péter adriai jachtozására. Az aktivistákat szabálysértés miatt elmarasztalta a bíróság, egyikük ellen gyámhatósági eljárást is indítottak és megkeresték azt a középiskolát, ahol tanult.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint azóta tovább romlott a jogi környezet: a Kúria jogegységi határozatban – amely valamennyi bíróságra nézve kötelező – kvázi jogalkotóként kibővítette a falfirka, ezen belül is a „fal” fogalmát: már nem csak egy épület része, hanem minden nem saját tulajdonban álló ingó tárgy is – akár járda, plakát, füzet vagy iskolai pad – falnak minősül, ha írnak, rajzolnak a felületére. Ezekre az akár egy mozdulattal lemosható festékkel vagy ceruzával történő firkálás is bűncselekménynek minősül: rongálásnak. Az sem számít, hogy az a felület, amit „rongáltak”, magán- vagy köztulajdon.

A mostani alkotmánybírósági határozat szerint a járdán való véleménynyilvánítás a tulajdonjog aránytalan korlátozása volt. Ezzel lesöpörték azt a rendszerváltás óta evidenciaként kezelt felfogást, miszerint a véleménynyilvánítás olyan alapjog, amely a jogok hierarchiájában jóval magasabban áll, mint a tulajdonhoz való jog. Eddig a bírósági gyakorlat többnyire méltányolta azt is, ha a „rongálás” nem öncélú, hanem a célja egy kritikus üzenet frappáns közvetítése, ezúttal nem.

– Ennek a történetnek még nincs vége, szeretnénk kivinni az ügyet az Emberi Jogok Európai Bíróságára. Ha nem tesszük, egyre inkább az rögzül az emberekben, hogy jobb lehajtott fejjel csendben maradni. Ki kell állnunk azok mellett, akik ki mertek állni a hatalommal szemben – közölte a Magyar Helsinki Bizottság álláspontját Bieber Ivóna ügyvéd.