Szentendrén tartott konferencián tárgyalta meg a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) Agglomerációs Tagozata a március 30-án életbe lépett, a tanyaépítés szabályait alapjaiban átszabó kormányrendelet várható hatásait. Ahogy már korábban jelezte a szövetség, félő, hogy a szabályok lazítása különösen Budapest és a Balaton környékén növelheti meg jelentősen a mezőgazdasági területek beépítettségét. Ezért szeretnék elérni, hogy amennyiben megmarad a jelenlegi szabályozás, annak hatálya alól vonják ki az említett két területet.
A konferencián Kiss Gabriella, Szentendre főépítésze rámutatott, hogy a jogszabály számos helyen nem kellőképpen konkrét, ezért bőven van lehetőség az abban foglaltak megkerülésére. A rendelet szövegéből nem derül ki például világosan, hogy pontosan mi is minősül tanyának, illetve gazdasági épületnek. Ami már most is tanya, gazdasági épület, vagy csak az, amit a jövőben építenek.
A probléma jelentőségét érzékeltetve elmondta, Szentendrén 1177 darab 1500 és 10 ezer négyzetméter közötti, tehát a tanya fogalmának megfelelő mezőgazdasági ingatlan van, amelynek a rendelet szerinti 30 százalékos beépítése teljesen ellehetetlenítené az amúgy is zsúfolt várost. Sem a közműhálózat, sem az intézményrendszer, sem a közlekedési infrastruktúra sem bírná el a városba költözők újabb tömegét.
Liszkay Krisztina, a Magyar Építész Kamara Terület és Településrendezési Tagozatának elnöke arról számolt be, hogy a konferencia előtti nap délutánján az országos főépítész állásfoglalást adott ki a jogszabállyal kapcsolatosan. A rendelkezésre álló idő nagyon rövid volta miatt kiérlelt véleményt nem tudott mondani, ezért a teljesség igénye nélkül csak annyit mondott, hogy néhány dolgot ugyan tisztáz az állásfoglalás, de továbbra is ellentmondást lát például a tanya fogalmának meghatározásában. Megítélése szerint az állásfoglalás nem a jogszabályt értelmezi, hanem inkább a jogszabályalkotó szándékot magyarázza.
Bár elfogadta a meghívást, végül a Területfejlesztési, valamint az Építési és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára egyaránt lemondta a tanácskozáson való részvételét. A kormány részéről megjelent Polyánszky Zoltán, a területfejlesztési tárca munkatársa – nem lévén a terület szakértője – érdemben nem értékelte az elhangzottakat, ugyanakkor elismerte, sok értékes, hasznos észrevételt hallott, amelyeket tolmácsol, és megfontolásra javasol majd a minisztérium illetékes vezetőinek.
Fokozódó zsúfoltság
A megbeszélésen többen feltették a kérdést, hogy vajon kinek, milyen lobbicsoportnak az érdekében született a jogszabályváltoztatás, hiszen az eredeti jogalkotó szándék nem lehetett az, hogy a településeket körülvevő agrárgazdálkodásra alkalmas területeken dinamikus lakóparki fejlesztések előtt nyissanak utat.
A polgármesterek és főépítészek egyetértettek abban, hogy a fővárosi agglomerációt és a Balaton vidékét mindenképpen ki kellene venni a jogszabály hatálya alól, hiszen a két régió már most is túlzsúfolt, és egyébként sem jellemző a tanyás beépítettség ezeken a területeken, hiszen azt a korábbi szabályozás egyáltalán nem engedte.
A városvezetők hangsúlyozták: mielőbb vissza kellene kapni az önkormányzatoknak az építéshatósági jogköröket, mert csak ezek birtokában tudnak hatékonyan fellépni a településeken élők érdekében, csak így tudják megakadályozni a települési, illetve mezőgazdasági területek túlzott beépítését.
Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere további problémaként arra hívta fel a figyelmet, hogy ma már nemcsak a fővárosból való kiköltözés jellemző, hanem az ország egyéb területeiről is érkeznek betelepülők. Tehát egyfelől az agglomeráció zsúfoltsága fokozódik, másfelől az ország egyéb területei néptelenednek el, amely semmiképpen nem egészséges az ország egészének szempontjából.
Pár éve lakó nélkül maradt és azóta körbeszántott tanyaépület a Kiskunságban. (MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba)
Módosításra kérik a kormányt
Több polgármester is említette, hogy változtatási tilalmat vezetnek be az építési hullám megakadályozása érdekében, mások egyenesen építési tilalom bevezetésére készülnek, mert szerintük a változtatási tilalom nem jelent elegendő védettséget. Ezen az azonnali óvintézkedések mellett gyors jogszabályi felülvizsgálatot, alapvető törvényi módosításokat sürgettek, hogy ezzel zárják be a települések érdekeivel ellentétes negatív folyamatoknak teret engedő kiskapukat.
Végül Fülöp Zsolt, a MÖSZ agglomerációs tagozat elnökeként többek javaslatát felkarolva bejelentette, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége változtatási tilalom bevezetéséről szóló kezdeményezést indít az agglomeráció településeinek körében, amelyhez a MÖSZ minden szakmai segítséget megad. Hozzátette, az igazán előremutató lépés az volna, ha a kormány az érintett önkormányzatok, önkormányzati érdekképviseltek bevonásával mielőbb felülvizsgálná és alapjaiban módosítani a vonatkozó jogszabályokat.
