Az árstop nem piaci, hanem politikai termék, az inflációt nem állítja meg, de legalább annak érzetét kelti. A legszegényebb társadalmi rétegek számára pedig valódi segítséget is jelenthet – ezt mondta a Magyar Hangnak Virovácz Péter, az ING vezető elemzője, akit a kormány csütörtöki bejelentéséről kérdeztünk.
Mint ismert, a kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter közölte, hogy ezúttal június végéig hosszabbítják meg az alapvető élelmiszerek több mint egy éve tartó árstopját. Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő pedig arról beszélt, hogy kötelező akciókat vezetnének be az üzletekben: 20 nagy csoportba sorolnák be az élelmiszereket – például hús, zöldség, péksütemény, tejtermék – és valamelyik terméket minden héten 10 százalékos kedvezménnyel kell majd árusítani. Ennek részletszabályai egyébként még nem ismertek, csak annyit tudni, hogy júniustól várható a bevezetése.
„Ez kódolva volt a rendszerben”
Virovácz Péter szerint nem jelentett meglepetést, hogy a kormány június végéig meghosszabbította az árstop határidejét. – Ez kódolva volt a rendszerben – fogalmazott – „hiszen havi szinten nő az élelmiszerek ára, a fizetések vásárlóértéke pedig ezzel párhuzamosan erodálódik.” A makroinfláció értékét azonban ezek a kormányzati döntések nem csökkentik, ahogy az államilag elrendelt akciózás ötlete sem fogja. Virovácz Péter szerint utóbbinak lehet némi piactorzító hatása, de nem töri le az áremelkedést.
Az állami beavatkozást az ING vezető elemzője egyébként nem tartja ördögtől valónak, ám csak akkor, ha rövid ideig tart és célzott segítséget jelent. Hosszú távon viszont káoszt okoz a szabadkereskedelemben. Példa erre a benzinárstop is, amit ki kellett vezetni, miután hatására lényegében összeomlott a hazai üzemanyagpiac és ellátás.
Több tízmilliárdos mínusz az ársapkák alatt
Az inflációt tehát várhatóan meg sem rezdíti majd az újabb bejelentés, de annál érzékenyebben érinti a hazai üzletláncokat, amelyek több tízmilliárdos bevételtől eshetnek el a kormányzati intézkedések miatt. Ezért is meglepő, hogy meg sem kérdezték őket az árstop határidejének kitolásáról - mint megtudtuk, az Aldi is csak a sajtóból értesült a kormányzati döntésről, amit egyelőre nem akartak kommentálni.
Nem tudott mit mondani a kormányinfón elhangzottakról a Magyar Hangnak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára sem, hiszen vele, velük sem egyeztettek a bejelentés előtt. Pedig több áruháztól is az OKSZ-hez irányítottak minket a témával kapcsolatban.
A nyilatkozók közül kivételt a SPAR jelentett, mely kérdésünkre elárulta, hogy hetente mintegy 250-300 millió forintot veszítenek az ársapkákkal. Ami pedig a belengetett állami akciókat hirdeti, emlékeztettek rá, hogy eddig is számos saját akcióval, kuponajánlattal próbálták boltba csábítani a vevőket.
Vagyis, az élelmiszer-ársapkák tavaly februári bevezetése óta a SPAR akár 17-18 milliárd forintot is bukhatott. Bár a Tesco nem közölt adatokat, nem megerősített információink szerint szintén tízmilliárd forint feletti veszteséget könyvelhettek el a kormány döntése miatt, és vélhetően hasonló a helyzet más üzletláncoknál is.
