Néhány százan demonstráltak szombaton délelőtt Budapesten, a Batthyány téren és a Fő utcában a postai dolgozók bérének emeléséért. Mint a tüntetésen elhangzott: a postai dolgozók csaknem fele keres a garantált bérminimum szintjén, a három éves bérmegállapodásban 2023-ra előirányzott 2 százalékos béremelést pedig a jelenlegi gazdasági helyzetben elfogadhatatlannak tartják. Azt mondják, a jelenlegi gazdasági helyzetben tíz százalékos béremelés sem lenne elegendő.
Pfeifer Tamás, a Postások Független Érdekvédelmi Szövetségének elnöke hangsúlyozta, hogy békés és politikamentes demonstrációra gyűltek össze.
A Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége és a Kézbesítők Szakszervezete jelenleg ki van zárva a Magyar Postánál zajló bértárgyalásokból, mert nem írták alá a három évre szóló, összesen 15 százalékos alapbér-fejlesztésről szóló bérmegállapodást, amelyet a Magyar Posta a két legnagyobb postás szakszervezettel, a Postás Szakszervezettel és a Magyar Postások Érdekvédelmi Szövetségével kötött 2021-ben. Tusz Ferenc, a Kézbesítők Szakszervezetének elnöke a tüntetésen azt mondta: bár kérték, hogy vegyék be őket a bértárgyalásokba, ezt szerinte a megállapodást korábban aláíró két szakszervezet nem szeretné.
A bérmegállapodás 2 százalékos béremelést irányzott elő 2023-ra, ami a demonstrációt szervező érdekképviseletek szerint tarthatatlan. Tusz Ferenc kitért arra is, hogy a bértárgyalásban résztvevő szakszervezetek hosszas tárgyalások után 3 százalékos béremelést tudtak elérni a két százalék helyett, a demonstráció bejelentését követően azonban már tíz százalékos béremelésről szóltak a hírek, ám az érdekképviseleti vezető szerint ezzel sem lennének előrébb: inflációkövető bérfejlesztést követelnek. Mint elmondta, a Magyar Posta mintegy 25 ezer dolgozójának csaknem fele, 12 ezer 200 munkavállaló a garantált bérminimumot keresi.
A szakszervezeti vezető beszélt arról is, hogy több más állami cégnél már megtörténtek a bérmegállapodások. Ezt említette Dobi István is, aki a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet elnökeként a szakszervezet nevében szolidaritását fejezte ki a postai dolgozók irányában: emlékeztetett, hogy más közszolgáltatási ágazatokban 15-16 százalékos, de van, ahol 18 százalékot elérő bérfejlesztést hajlottak végre. – Elárulja a dolgozók érdekeit az, aki 3 éves bérmegállapodást ír alá, hiszen 2021-ben senki nem láthatja előre, hogy 2023-ban milyen gazdasági környezetben kell dolgoznia a munkavállalóknak – mondta.
A tüntetés végén a szakszervezeti vezetők a Gazdaságfejlesztési Minisztériumnak szóló petíciót adtak át a tárca Vám utcai épületében, amelyben inflációkövető alapbérnövelést követeltek 2023 január 1-jéig visszamenőleg, mivel a bérek lemaradtak a nemzetgazdaságban elérhető fizetésektől, valamint átfogó képet szeretnének kapni a postát érintő stratégai elképzelésekről, mint a postai hálózat átalakítása vagy az úgynevezett szakosított kézbesítés bevezetése, illetve a létszámleépítés.
A Magyar Posta február 28-án közölte: csoportos létszámleépítést hajt végre, elbocsátja 1200 munkavállalóját. Ez azzal indokolták, hogy „az Európát sújtó és elhúzódó szankciós energiaválság egyre nehezebb gazdasági környezetet teremt”.