Egy, a kormány honlapján megjelent törvénytervezet szerint akár belső ügyészségi iratokba is belenézhetne az igazságügyi miniszter a jövőben.
A tervezet szövege szerint a legfőbb ügyésznek az igazságügyért felelős miniszter megkeresésére – anonimizált formában – ki kellene adnia a további jogorvoslattal nem támadható határozatokat, valamint közelebbről meg nem határozott „más ügyészségi döntést tartalmazó ügyiratokat”, és más hatóságok határozatait, amelyeket az ügyészség felülbírált vagy felülvizsgált. A szövegből nem világos, hogy az anonimizálás az utóbbi kettőre is vonatkozik-e. Erre a törvénytervezet szerint „a jogalkotás előkészítése, továbbá a jogszabályok hatályosulásának vizsgálata céljából” lenne lehetősége a miniszternek.
A személyes adatok kitakarása ellenére lehetnek olyan ügyek, amelyek így is azonosíthatóak lesznek a minisztérium számára. Hasonló okból robbanhatott ki például februárban a kegyelmi botrány: a Kúria anonimizált formában tette közzé a felülvizsgálati kérelmet elutasító végzését, de mivel a bicskei gyermekotthonban elkövetett bűncselekmények részletei ismertek voltak a sajtóból, bárki könnyen azonosíthatta, hogy milyen ügyről van szó.
Ligeti Mikós, a Transparency International jogi igazgatója a Magyar Hangnak a törvénytervezetről azt mondta: a miniszter vizsgálhatja ugyan a jogszabályok érvényesülését, azonban a tervezet szövege szerinte több homályos pontot tartalmaz. Az egyik az, hogy a miniszter miért az ügyészségtől szeretné beszerezni más nyomozó hatóságok – a például a rendőrség vagy a NAV – határozatai közül azokat, amelyeket az ügyészség felülbírált, hiszen az ügyészség ezekben az esetekben nem adatkezelő, ezeket elvileg attól a hatóságtól kellene beszereznie a miniszternek, amely a határozatokat hozta, és amelyek más minisztériumok alá tartoznak.
A jogász ezen kívül nem tartja egészen világosnak, hogy mit ért a törvénytervezet „más ügyészségi döntés” alatt. – Ez lehet főosztályvezetői körlevél, egyedi ügyekben adott belső utasítás. A nyomozati iratok számos belső döntést tartalmaznak – mondta Ligeti. Ráadásul míg szerinte a törvénytervezet szövege szerint a határozatokat anonimizálni kell, mielőtt átadják őket az igazságügyi miniszternek, a tervezetből úgy tűnik, ez a többi döntésre nem vonatkozna.
