Az alaptörvény tizedik módosítása a rendkívüli idők rendkívüli kihívásaira való felkészülésről, a felelős cselekvés szabadságáról szól – jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter kedden az Országházban.
Az MTI beszámolója szerint a tárcavezető az alaptörvény-módosításról folytatott vitán expozéjában hangsúlyozta: békés évtizedek során hittük azt, hogy a fizikai konfliktusokat már meghaladta az idő, azonban az élet bebizonyította, hogy ez nem így van, és a háború, a valódi fegyveres konfliktus a 21. századi Európa történetének is részévé vált.
Kiemelte: a hazánk szomszédságában zajló orosz-ukrán háború nemcsak a második világháború óta soha nem tapasztalt humanitárius válsághelyzetet eredményezett, hanem megváltoztatta az európai gazdasági kilátásokat is. Ezen kihívások kezeléséhez és a káros hatások kivédéséhez biztosítani kell a hatékony és gyors nemzeti válaszok kialakításának a lehetőségét, ez az alaptörvény módosításának célja – mutatott rá.
A miniszter közölte: ez azt is jelenti, hogy „a felelős előrelátás jegyében a saját magunk és az utánunk következő generációk biztonsága érdekében felkészítjük jogrendünket az elképzelhetetlennek hitt helyzetek kezelésére is”.
Vitányi István (Fidesz) rámutatott, hogy az orosz-ukrán fegyveres konfliktus a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius válsághelyzetet eredményezett és komoly változásokat generált a világgazdaságban is. Hozzátette: a humanitárius katasztrófa kezeléséhez, az átrendeződő nemzetközi gazdasági változások következményének kivédéséhez Magyarországnak hatékony és gyors nemzeti válaszokat kell adnia. Elmondta, ahhoz, hogy megvédjék a magyarokat, hatékony és gyors döntéshozatal kell, ezért nyújtotta be a kormány az alaptörvény tizedik és a katasztrófavédelmi törvény módosítását.
Hangsúlyozta, a szomszédos országban zajló háború miatt kizárólag akkor lehetne veszélyhelyzetet hirdetni, ha annak ténylegesen van hatása Magyarországra. Közölte, garanciális szabályként jelenik meg, hogy a kormány veszélyhelyzeti intézkedéseit az Alkotmánybíróság indítvány esetén köteles felülvizsgálni.
A Demokratikus Koalíció részéről Arató Gergely viszont úgy értékelte, az alaptörvény módosításának egyetlen célja van, hogy a koronavírus-járvány lecsengése után a kormány továbbra is fenntarthassa a veszélyhelyzetet. Szerinte az Ukrajna elleni orosz agresszió valóban veszélyt jelent Magyarországra, de emiatt nem szükséges az alaptörvény módosítása és a veszélyhelyzet. Jelezte, frakciója mindent, ami egy adott helyzetben szükséges, támogatni fog. Kifogásolta, hogy az alkotmánybírósági kontroll nem időhöz kötött, és hogy az elmúlt fél évben a kormány nem számolt be a veszélyhelyzet alatt hozott intézkedésekről az Országgyűlésben.
Szerinte a kormány valójában azért kezdeményezte a törvénymódosításokat, mert a gazdasági helyzet rendkívül súlyos, nemcsak a háború, hanem a kabinet kudarcos gazdaság- és külpolitikája miatt, amely Oroszországhoz kötötte Magyarország szekerét. Ahelyett, hogy a kormány eljönne a parlamentbe, hogy megvitassa, milyen gazdasági intézkedésekre van szükség, továbbra is a Magyar Közlönyben éjfélkor megjelenő kormányhatározatokkal akar kormányozni; azért kell ez a felhatalmazás, hogy a kormány gazdasági és szociális döntéseket ellenőrzés és vita nélkül hozhasson meg – mondta.
Az Országgyűlés kedden kezdte meg az Alaptörvény tizedik módosításának vitáját. A változtatás megadná a kormánynak azt a felhatalmazást, hogy ha kell, az Ukrajnában folyó háború miatt gyors döntést hozhasson.
Az Alaptörvény módosívásával együtt tárgyalja meg az Országgyűlés a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló előterjesztést is. Az Országgyűlés ugyancsak megvitatja a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló törvényjavaslatot, majd napirend utáni felszólalásokkal zárja keddi munkáját.
