Pátka polgármestere, Nagy Dániel (független) petíciót írt –civil támogatók aláírását várva – Réthy Pál közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkárnak. Az irat szerint:
„Alulírottak azzal a kéréssel fordulunk Réthy Pál közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár úrhoz, hogy a Velencei-tó egyik fő vízgyűjtőjét jelentő Császár-víz, Rovákja patak, Burján patak, továbbá a Velencei-tó vízszabályozását szolgáló Pátkai és Zámolyi víztározó jókarbatartását, valamint rekultivációs kotrását a szélsőségesen alacsony vízállás miatt haladéktalanul elrendelni szíveskedjen, annak érdekében, hogy a tározók jó minőségű és a helyi élővilágot is megőrizni képes vízmennyiségű víztartalékot tudjanak raktározni. A Velencei-tó vízpótlása mellett kérjük a megvalósítás során vegyék figyelembe a területen lévő Natura 2000-es területek, a Vértesi Natúrpark, továbbá a helyben élő aggódó állampolgárok és a műemlékvédők érdekeit is. Fentiek értelmében kezdeményezzük a szereplők bevonásával egy önálló Velencei-tó törvény létrehozását is.”
Mint arról többször beszámoltunk, a Velencei-tavat a kiszáradás veszélyezteti, 2021 nyarára a vízszintje kritikusan alacsonnyá vált, oxigénszintje jelentősen lecsökkent, egyebek mellett több hullámban jelentős halpusztulást okozva. Az alacsony vízszint miatt megborult a tó ökológiai egyensúlya. A Velencei-tó vízállása pénteken (február 11.) 98 centiméter, Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője szerint ebben az időszakban 130 centiméter lenne az optimális.
Becslések szerint két év alatt a tó vizének több mint 40 százaléka tűnt el, így komplex megoldásra lenne szükség. Tessely Zoltán, a Pannónia Szíve és a Velencei-tó fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a térség fideszes parlamenti képviselője vezetésével tavaly készült egy 40 milliárd forintos terv a vízpótlásra, ezt azonban a kormány nem támogatta, arra hivatkozva, a forrásokat elsődlegesen a gazdaság újraindítására szeretné fordítani.
Ilyen helyzetben született a pátkai polgármester petíciója. Meg is kérdeztük róla Nagy Dánielt:
– A petícióban jelzett munkálatokat a Velencei-tó megmentésére jóváhagyandó költségvetésből szeretnék elvégeztetni, vagy ez külön projekt lenne, külön forrásokból?
– Nagyon fontosnak tartom kifejteni azt a véleményem, hogy olyan fogalom, mint önálló Velencei-tó nem létezik. Amiről mi beszélünk, az pont az, hogy egy vízrendszernek vagyunk különböző elemei, így jelenleg együtt vagyunk bajban a teljes vízgyűjtő területén. A meglátásom az, hogy a vízrendszer problémájára adott válasz egy komplex beavatkozási terv alapján kell megvalósuljon. Ez nem feltétlenül egy mamut beruházás, hiszen szakmailag akár indokolt lehet a beavatkozásokat külön projektenként kezelni.
– Mit gondol, mennyi aláírás kell a petícióhoz, hogy azzal érdemben foglalkozzanak?
– Ez sok mindenen múlik, az ügy fontos, de nem tudjuk, hogy mekkora társadalmi összefogást, és együttérzést vált ki a polgárokban, másképpen fogalmazva milyen társadalmi támogatása van. A probléma súlyát tekintve több ezerre lene szükség. (A petíciót péntek délig 622-en írták alá. - GB)
- Mi terveznek tenni akkor, ha nemleges választ kapnak?
– Egyenlőre nem gondolkodtunk azon, hogy az önkormányzat egy esetleges elutasítást követően valamilyen más akciót szervezzen, hiszen az lenne a fő cél, hogy mi, érdekeltek egy asztalhoz üljünk megvitatni a jövő lehetőségeit. A következő napokban azért próbálunk megtenni minél többet, hogy a döntéshozók részére látható méretűvé váljon az a tömeg, aki aggódik ezért a vízrendszerért. Ezért kérünk mindenkit, hogy március 05-ig tartó aláírási kampányunkat támogassa. Látom, hogy a civilekben sok a feszültség, így akár más akció is várható, amely független az önkormányzati kezdeményezéstől.
– Mit tudnak tenni akkor, ha nemhogy a rekultivációs kotrást nem rendelik el, hanem teljesen leengedik a tározót a Velencei-tó vízpótlása érdekében?
– A tározó üzemeltetési szabályzata szerint a 370 cm-es minimális üzemi vízszint alatti vízmennyiség már nem vehető figyelembe a vízpótlás során. Reményeink szerint ez alá a szint alá nem kerül a tározó. Ha ennél rosszabb állapot áll elő, akár további eresztés, vagy akár a nyári csapadékhiányos időszak miatt, akkor elsőként a halakat kell menteni, minden más csak ezután következhet. A beavatkozásoknak csak egyik szelete az általunk javasolt kotrási munkálat, amely sok problémán javíthat, de nem jelent teljeskörű megoldást. Tudni kell, hogy nagyon kis méretű, érzékeny vízgyűjtő területről beszélünk, ahol a vízügyi feladatok mellett erdőgazdálkodási, agrotechnikai szemléletváltásra, meteorológiai, ökológiai modellek kidolgozására is szükség lesz. Az önkormányzat a saját költségvetési léptékei szerint tud ezzel haladni. A közelmúltban az árokrendszer müködésének javítására nyújtottunk be pályázatot a Területi Operatív Programba. Tervben van egy meteorológiai állomás üzembe állítása is, melyel adatokat tudunk szolgáltatni akár a szakemberek számára is. Egy biztos, nem szabad tétlenül, külső szemlélőként nézni az itt történő eseményeket.
– Elfogadja-e azt az álláspontot, hogy a Pátkai víztározót a Velencei-tó pótlására hozták létre, így utóbbinak minden körülmények között prioritást kell élveznie?
– A Pátkai víztározó kora meghaladja az 1600 évet. Sajnos a római korból nem maradt fent semmilyen leírás arról, milyen céllal létesítették a tározót. A legvalószínűbb, hogy a tavaszi árvizek lefolyásának szabályozása érdekében létesült a korábbi természetes tó helyén. Az új gátak a régi gáton belül valóban a Velencei-tó vízszabályozását biztosító tározórendszerként kerültek kialakításra. Ezért akár elfogadhatnám ezt az álláspontot. Persze elfogadhatnánk azt is, hogy a Velencei-tó egyes leírások alapján az elmúlt másfél évezred folyamán tizennégyszer, nagyjából 100 évente kiszáradt, és ahogy a Velencei-tó, úgy a Pátkai tározó is több alkalommal kiszáradt az idők során. Ezeket a tényeket is el kell ismerni, azonban nem feltétlenül kell ezt elfogadni. Ha elhisszük azt a tényt, hogy az emberi beavatkozás sodor minket bajba a makroklímában bekövetkező változások miatt, el kell higgyük azt is, hogy az emberi tevékenység hatására a mikroklímát is lehet úgy alakítani, hogy a természetes hatásokat enyhíteni lehessen. Kiváló vízügyi szakemberek dolgoznak Fejér megyében, biztos vagyok benne, hogy lesz több javaslatuk is.
– Miután a Velencei-tó megmentésére készült 40 milliárdos akciótervet a kormány nem fogadta el, mennyire tartja reálisnak, hogy az Önök kéréseit támogatják?
– Sajnos ezt a tervet nem láttam (Nem is láthatta, mert az előterjesztést 10 évre titkosították - GB.), azonban, ha optimista akarok lenni, akkor erre azt kell, válaszoljam, lehet, hogy azért nem került elfogadásra a korábbi terv, mert nem tartalmazta a felső vízgyűjtő rehabilitációját. Nyilván forrás kérdése, mire lesz lehetőség, hiszen ez a nagyságrend már jelentős költségvetési kiadást jelent és áldozatokkal jár, Ha nincs elég forrás, akkor más beruházások rovására mehet a mi kérésünk. Nyilván végig kell gondolni, mi a fontosabb, 40-50 milliárd forintot a vízrendszerre költeni, vagy más beruházásokra fordítani a forrásokat. Jómagam a tározó és patakjainak természetvédelme miatt sok mindenről le tudnék mondani, el tudnám képzelni, hogy régi terveink közül többet elengednénk. A kerékpár út, összekötő utak vagy éppen a hivatal épületének felújítása, mind fontos ügy, de kell a prioritás. Akár egy országos népszavazáson is szavazhatnánk róla.
A petíció ügyében még csütörtökön megkerestük kérdéseinkkel Réthy Pál helyettes államtitkárt, Tessely Zoltán kormánybiztost, Gerhard Ákost (Regélő Hagyományőrző Egyesület), Velence polgármesterét, valamint Gárdony polgármesterét, Tóth Istvánt (Fidesz-KDNP). Senki nem válaszolt. Ha megteszik, frissítjük cikkünket.
