Mi az: a színe kék-vörös, hat lába van, és legalább 2,5 méter magas? A választ már tudhatják, akik gyakran sétálnak a budai hegyekben, de szívesen eláruljuk a Budai Hang túrát nem kedvelő olvasóinak is. Márciustól kék-vörös egyenruhás készenléti rendőrök kezdték meg lovas szolgálatukat a II. és III. kerület leginkább látogatott erdőiben – az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) tájékoztatása szerint elsősorban Nyék és Szépvölgy zöldövezetében. A párban dolgozó járőrök havi egy alkalommal tartottak szúrópróbaszerű ellenőrzést a hegyi ösvényeken, júniustól újra számíthatunk a felbukkanásukra – a patadobogás így hamarosan ugyanúgy az erdő megszokott neszei közé tartozik majd, mint a madarak éneke. A jellegzetes színvilágú uniformist eddig inkább tüntetéseken, például a Karmelita környékén láthattuk – de izgulni nem kell, ez még nem a rendőrállam kiteljesedése, nem is állítanak minden fűszál mellé marcona hadnagyot a Hárs-hegyen.
Az ötlet persze nem új, hiszen a Készenléti Rendőrség (KR) lovas alosztályának egységei régóta járják a települések határát: 2015-től Eger környékén, 2021-től a budafok-tétényi Óhegyen poroszkálnak a KR által szívesen használt nóniusz lovak, idén áprilistól pedig Nógrád megyében is megkezdték a lovas járőrszolgálatot. A rendőri jelenlétet a II. kerületi Rendőrkapitányság és a budai erdőket felügyelő Pilisi Parkerdő Zrt. kérte, együttműködve a II. kerületi önkormányzattal: egyszerűen azért, mert már túl sokan vagyunk a főváros közeli zöld zónában, a zsúfoltság pedig elkerülhetetlenül a látogatók közötti konfliktusokhoz és kihágásokhoz vezet.
A Pilisi Parkerdő kezelésében lévő erdőket évente több mint 30 millió alkalommal látogatják, a legnagyobb terhelést a főváros környéki erdők kapják. A gyalogos turizmus mellett az utóbbi években jelentősen nőtt a kerékpárral, lóval, illetve kutyával érkezők száma – magyarázta kérdésünkre a rendőri jelenlétet Mészáros Péter, a társaság sajtószóvivője. Bár az úgynevezett erdőtörvény eléggé érthetően leírja, mit tehetünk és mit nem a hegyi ösvényeken, a szabályozás sokak számára nem ismert.
Itt jönnek képbe a lovas járőrök, akik a turistákat figyelmeztetik a szabályokra: például arra, hogy kutyát csak pórázon vihetnek az erdőbe, vagy hogy a kijelölt turistaösvényeken tilos és balesetveszélyes a hegyi bringázás. Mivel a lovas járőrök eddig csak figyelmeztettek a kisebb-nagyobb kihágások miatt – a ló pedig pusztán jelenlétével oldani tudja a hatósági fellépéssel járó stresszt –, a lakosság is jól fogadja az erdei őrséget. Ahogy az ORFK fogalmazott: „A szolgálatteljesítés során kizárólag pozitív visszajelzések érkeztek mind a felkérő szerv, mind a helyszínen tartózkodó állampolgárok és az erdészetvezetők részéről (….) Intézkedésre ezidáig nem került sor, ami igazolja, hogy a jelenlét is elegendő a jogkövető magatartás kiváltásához, a természeti értékek és a lakosság szubjektív biztonságérzetének megőrzéséhez”. Az sem utolsó szempont, hogy az erdei utakon járatlan kocaturistáknak a rendőr segítséget nyújthat, a készenlétisek pedig útbaigazítást is szoktak adni az érdeklődőknek.
A rendőrök jelenlétének másik nagy előnye is van – és erre már a II. kerületi önkormányzat hívta fel figyelmünket: az erdők tisztaságához is hozzájárulnak, hiszen látványuk és spontán megjelenésük lehetősége visszariasztja az illegális hulladékot lerakókat. Ráadásul gyorsak és jobban is bírják a hegyi terepet, mint egy terepjáró vagy egy quad, így szinte bárhol felbukkanhatnak. A budai hegyekben azonban nemcsak a készenlétis lovasrendőrök járőröznek: a pesthidegkúti polgárőrök is felnyergeltek, velük is találkozhatunk a hidegkúti reptér, de a Hárshegy és Hűvösvölgy erdei ösvényein.
– Nyolcfős és nyolc lovas, főként lányokból álló csapatunk van, akik komoly helyismerettel rendelkeznek – mesélte a Budai Hangnak Horváth Gyula, a Készenléti Szolgálatok Pesthidegkúti Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnöke. A rendszerint két-háromfős járőregység változatos feladatokat lát el, olykor a rendőrökkel is együttműködve. Útba igazítják a turistákat, és tartják távol az illetékteleneket a még mindig használatban lévő, civilekre balesetveszélyes hármashatárhegyi reptér területétől, de rászólnak a kutyát póráz nélkül sétáltatókra is.
Nem egyszer vettek részt mentési feladatokban is. – Volt, hogy sérültet mentettek a kollégáink, máskor pedig épp egy árokba dőlt mentőautó kihúzásához nyújtottak segítséget – mondta Horváth. Ha pedig tűzeset történik, a lovas polgárőrök is mennek oltani, persze ló nélkül, hiszen az egyesület fő profilja alapvetően az önkéntes tűzoltói munka. Bár a járőrszolgálat nyolc tagjából hat nő, tekintélyüket senki sem vonja kétségbe: az egyenruha, a sisak és a jól látható „polgárőr” felirat megteszi hatását. Fegyelmezniük azonban csak ritkán kell; Horváth Gyula szerint inkább örülnek nekik a túrázók, a hegyi ösvényeket járva biztonságérzetet kelt, ha felbukkan az egyenruhás csapat.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/24. számában, a Budai Hang mellékletben jelent meg június 16-án
