Huszonhetes körben folytatódott Brüsszelben szombat délelőtt 11 órától az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek egyeztetése. A téma a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, hosszú távú uniós költségvetésről és a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomag.
Barend Leyts, az Európai Tanács elnökének szóvivője Twitter-üzenetében azt közölte, hogy a plenáris tanácskozást megelőzően szombat kora reggel Charles Michel tanácsi elnök Angela Merkel német kancellárral, Emmanuel Macron francia elnökkel, Pedro Sánchez spanyol, valamint Giuseppe Conte olasz miniszterelnökkel folytatott közös megbeszélést.
A tanácskozás pénteki napján a tagállami vezetők délelőtt tíz órától délutánig két fordulóban folyattak megbeszélést az uniós költségvetésről és a helyreállítási csomagról. Ezt követően két-, illetve többoldalú megbeszéléseket tartottak, majd az este kilenc óra táján kezdődő munkavacsorát Michel valamivel éjfél előtt berekesztette.
EU-csúcs: egyetlen ország van, amely nem fogadja el a jogállamisági feltételt
Forrásunk szerint 6, de leginkább 18 olyan pont van, amin biztos, hogy vita lesz.
Diplomáciai források szerint az első tárgyalási nap kevés előrehaladást eredményezett. A tanácskozás legvitatottabb, megosztó és politikai kérdései között egyebek mellett a költségvetés és a helyreállítási alap nagysága, a pénzek jóváhagyásának mechanizmusa, illetve a nettó befizető országoknak járó visszatérítés szerepel. A „takarékos négyeknek” nevezett EU-tagállamok, Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország kisebb költségvetést szeretnének, és nagyobb beleszólást a pénzek elosztásába és felhasználásába.
Kiszivárgott információk szerint Mark Rutte holland miniszterelnök a munkavacsora alatt hajthatatlannak mutatkozott a gazdasági fellendülést célzó uniós pénzek jóváhagyásának mechanizmusát illetően. Spanyolország és Olaszország határozottan ellenezte, hogy az északi országoknak nagyobb beleszólásuk legyen a gazdaságélénkítést szolgáló tagállami intézkedéseket felügyelő mechanizmusba. Véleményük szerint a holland kérés a döntéshozatali eljárás túlzott lelassulását és a kifizetések késleltetését vonná maga után, míg a helyreállítási terv lényege az lenne, hogy a válság okozta kihívásokra gyorsan reagáljon.
Rutte szilárdan ragaszkodott továbbá ahhoz is, hogy országa, valamint Németország, Ausztria, Svédország és Dánia esetében őrizzék meg a közös agrárpolitikához kapcsolódó kompenzációs mechanizmus egyösszegű visszatérítést biztosító kedvezményeit. Kijelentette, nem tud továbblépni a közös uniós költségvetésről szóló tárgyalásokban, ha a mechanizmust valamennyi uniós tagország egyhangúlag jóvá nem hagyja. – Nincs értelme továbbmenni, ha az út járhatatlan – mondta.
A vétókirály
Tényleg, fel kell háborodni azért, mert a törvények ránk is vonatkoznak?
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az éjszaka folyamán azt közölte, nincs konszenzus, és nem is körvonalazódik kompromisszum a helyreállítási csomagról a tagállami vezetők körében. Jelentős törés van Észak és Dél között a csomag kifizetéseit illetően, továbbá a keleti országok nagyratörő elképzelései szemben állnak a takarékos nyugati országok kisebb összegű költségvetési terveivel. Véleménye szerint nagy esélye van annak, hogy nem születik megállapodás sem a szombati tárgyalási napon, sem pedig vasárnap.
– A parlament föltarisznyázott, világos döntéseket hoztak, amiknek érvényt kell szereznem – így indult el Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelbe, a pénteken kezdődő uniós csúcsra. A miniszterelnök a Facebook oldalára feltöltött rövid videóban azt mondta, hogy „komoly és férfias tárgyalások várnak Magyarországra”.
(MTI)
