Az Európai Unió legnagyobb mezőgazdasági lobbicsoportja masszív kampányt folytat annak érdekében, hogy minden lehetséges fronton gyengítse az EU fenntartható élelmiszerekről szóló, „Termelőtől az asztalra” elnevezésű stratégiáját – írja az EUobserver belső, nekik kiszivárogtatott dokumentumok alapján.
Az uniós szakportál cikke szerint a két legerősebb uniós termelői csoportot képviselő Copa-Cogeca „dezinformációs akcióival” célzottan EP-képviselőkre próbál nyomást gyakorolni, hogy aláássák a témában zajló jogalkotási folyamatot, amelyet korábban a koronavírus-járvány is megakasztott. Az EUobserver szerint az elvileg október 21-én EP-vitára bocsátandó új stratégia több pontja is felmérgesítette az agrárszektor prominenseit, ezért minden erejükkel arra törekszenek, hogy uralják a témában folytatott közéleti vitákat. A lobbicsoport a szélesebb és átláthatóbb társadalmi vitára hivatkozva két héttel kitolná az egyébként 2200 kompromisszumos kiegészítést tartalmazó stratégia disputáját az Európai Parlamentben.
Uniós agrárpolitika: arccal a környezetvédelem felé
Az EU a jövőben olyan mezőgazdasági tevékenységet fog finanszírozni, amely megfelel a párizsi klímamegállapodásban rögzített céloknak.
– Szégyentelenül válogatják és választják ki azokat a tanulmányokat, és ezeken belül azokat a konkrét megállapításokat, amelyek illeszkednek az ő koncepciójukhoz, és ezekkel próbálják meggyőzni az EP-képviselőket, hogy utasítsák el az EU »Termelőtől az asztalra« célkitűzéseit, amelyekre nagy szükség van a mezőgazdaság fenntartható pályára állításához – állítja a brüsszeli székhelyű civil szervezet, az Európai Környezetvédelmi Iroda mezőgazdasági szakpolitikáért felelős tisztségviselője, Célia Nyssens.
A kiszivárogtatott dokumentumok szerint a lobbicsoport többek között arra kéri a uniós képviselőket, hogy utasítsanak el néhány fontos kompromisszumos módosítást, beleértve azokat a rendelkezéseket, amelyek meghatároznák a cukrok, zsírok és a só határértékét a feldolgozott élelmiszerekben. Azt is el szeretnék érni, hogy vessenek el minden olyan címkézési intézkedést, amelyekkel az élelmiszerek tápértékének minőségéről, a hozzávalók eredetéről, az alkalmazott fenntarthatósági és termelési módszerekről, valamint az állatjóléti vonatkozásokról tájékoztatnák a fogyasztókat.
A Copa-Cogeca ezenkívül el akarna távolítani minden olyan utalást, amely az ipari gazdálkodásból eredő, állatról emberre terjedő betegségek kockázatára figyelmeztetne, amint azt jelenleg az Európai Bizottság tavaly bemutatott stratégiája is tartalmaz.
Bemutatták a fenntartható mezőgazdasággal kapcsolatos uniós stratégiáit
A közös agrárpolitika és halászati politika új finanszírozási csatornákon keresztül fogja támogatni a termelőket a fenntartható gyakorlatokra való átállásban – állítja az Európai Bizottság.
A Lobbyfacts.eu nevű oldal szerint a legutolsó elérhető adatokból az látszik, hogy a Copa-Cogeca 2019-ben évi 1,7 millió eurót költött az uniós döntéshozatal befolyásolására.
Az EUobserver által ismertetett belső iratok szerint az agrárlobbi az egyik legtekintélyesebb uniós szakportállal, az Euractivval kötött partnerségét is arra próbálta meg felhasználni, hogy nyomást gyakoroljon a brüsszeli közbeszédre. A dokumentumokban egy Euractiv cikkcsomagról beszéltek, amely elmagyarázná a lobbicsoport álláspontjait alátámasztani látszó különböző hatástanulmányok közös elemeit. Az EUobserver kereste az Euractiv szerkesztőségét, hogy reagáljanak a felvetett állításokra, ám a szakportálnál egyelőre nem nyilatkoztak a dologról.
Az EP-frakciók közben úgy vélik, a most benyújtandó stratégia kitűzött céljai „elérhető távolságban vannak”, de jogilag kötelező erejűeknek kell lenniük, és szerepelniük kell a tagállamok nemzeti gazdálkodási stratégiai terveiben is.
Összegyűltek a hazai aláírások a méheket védő európai kampányhoz
Az európai kezdeményezés egyik fontos követelése, hogy a gazdák megfelelő támogatást kapjanak a beporzóbarát gazdálkodásra történő átállásra.
A Copa-Cogeca legfontosabb lobbicélja egyébként az, hogy rávegye az európai parlamenti képviselőket, utasítsák el a féregirtók és antibiotikumok használatát állattartásban, valamint csökkentsék a műtrágya használatát a növénytermesztésben. Előbbi esetében 50, míg utóbbinál 20 százalékos csökkentést szeretnének elérni 2030-ig.
