Több vezető már a „demokrácia látszatára” sem ad

Több vezető már a „demokrácia látszatára” sem ad

José Igreja Matos, az Európai Bírói Egyesület elnöke (Fotó: unodc.org)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A világjárvány és az azt követően tett politikai intézkedések erőteljesen figyelmeztetnek bennünket a disztópikus rendszerek veszélyére, amelyek megsemmisítik a demokratikus rendszerek fenntartásához nélkülözhetetlen „fékeket és ellensúlyokat” – ezt mondta a Magyar Hangnak adott interjúban az Európai Bírói Egyesület elnöke. Jose Igreja Matos beszélt arról is, vajon miért váltanak ki nagy vitát az Unióban a nálunk hozott kormányzati intézkedések, illetve létezik-e hatékony megoldás a jogállamiság eltiprása ellen.

– Amikor vita folyik a jogállamiságról, hallhatjuk, hogy ezek a kérdések az adott ország belső ügyeihez tartoznak. Hol van a határ a tagállam és az EU ügyei között?
– A jogállamiság, amely magában foglalja az igazságügyi függetlenséget is, az Európai Uniónak egyik alapértéke. Következtetésképpen, ha egy EU-tagjelölt ország nem alkalmazná a jogállamisági normákat, akkor nem válhatna taggá. Miután már az EU tagjává vált egy adott ország, nyilvánvalóan nem szabad lemondani a jogállamiság iránti elkötelezettségétől, ideértve a független bírói hatalmat is. Ez a konkrét kötelezettség pontosan ugyanaz marad. Összefoglalva: nincs olyan határ, amelyet figyelembe kell venni a jogállamiság kezelésekor. Ez nem egy „belső ügy”, hanem az EU lényege. Része az EU „genetikai kódjának”, nem önkéntes, nem átruházható.

– Magyarországnak több jelentős vitája van az EU-val. Például a menekültekkel való bánásmód, a sajtó- és a véleménynyilvánítás szabadsága, a civil szervezetek helyzete, a CEU esete vagy legutóbb a sürgősségi törvény. Mi a közös nevező ezekben a vitákban?
– Az Európai Bírói Egyesület tevékenysége az igazságszolgáltatásra összpontosít, különös tekintettel a bírói függetlenség kérdésére. Mindig szem előtt tartva a bíróságok demokratikus társadalomban betöltött szerepét, szeretném hangsúlyozni a hatalom szétválasztásának döntő alapelvét és az igazságügyi rendszerek meghatározó felelősségét a többi államhatalmi ág, különösen a kormány működésének független ellenőrzése kapcsán. Ez a felügyeleti funkció különösen fontos a válság idején. A megszűnési záradékok nélküli sürgősségi törvények létezése – melyeknek mindig rövid időtartamúaknak kell lenniük – és a végrehajtó hatalom mérlegelési jogköreinek átruházása egészségügyi problémák ürügyén az oka annak, hogy komolyan aggódni lehessen egy tagállamban a jogállamiság miatt.

– A magyar kormány általában azzal érvel, hogy az ilyen rendeletek más tagállamokban is léteznek. Miért vált ki a magyar törvény több vitát az EU-ban?
– Azoknak az országoknak, amelyek nem alkalmazzák az EU törvényeit és alapelveit, különös tekintettel a jogállamiság alapvető kérdéseire, az egyik szokásos stratégiája, hogy a többi EU-tagállamból vett néhány példát szőrszálhasogató módon kimazsolázzák, majd ezeket az eseteket a saját modelljükbe foglalva megpróbálják azt állítani, hogy a saját helyzetük nem különbözik a másiktól. Ez a stratégia véleményem szerint egyértelműen félrevezető.

2019-ben a szervezetünk közgyűlése megbízta a tagszervezetek helyzetével foglalkozó munkacsoportját egy „tényfeltáró küldetéssel”, amelynek célja a magyar igazságszolgáltatás helyzetének elemzése volt Budapesten. Kijelöltünk egy bizottságot, amelynek megbízása a magyar igazságszolgáltatásnak csak néhány nagyon sajátos aspektusát érintette. Annak ellenére, hogy a vizsgálat körülhatárolt volt, az így levont következtetések a következőre világítottak rá: „Nyilvánvaló, hogy szükség van a hatalmi ágak egyensúlyának garantálására, a törvény további módosításaira a bírók és elnökök kinevezése és a Kúria elnökének kinevezési kritériumai kapcsán, valamint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács hatásköreinek kibővítése terén”. A világjárvány és a sürgősségi intézkedések mindannyiunkat érintik, de nem mindannyiunkat érintik egyenlően. Az átlátható döntéshozatal elengedhetetlen egy demokratikus társadalom számára. A sürgősségi törvény Magyarországon felhatalmazta a kormányt a törvényi rendelkezések parlamenti jóváhagyás nélküli felfüggesztésére vagy hatályon kívül helyezésére a válság alatt. Alapvető fontosságú, hogy a magyar bírák, mint az EU valamennyi bírája, továbbra is minden állampolgár szolgálatában álljanak, amikor sürgős intézkedést kell hozni, amikor határozatot kell hozni olyan kérdésekben, amelyek az alapvető jogokat érintik, különös tekintettel a közösségeink sebezhetőbb tagjainak védelmére.

– Mit szól ahhoz, hogy a Magyarországgal szembeni támadások oka a bevándorláspárti, Soros György által fizetett nemzetközi baloldalnak és a sajtójának összeesküvése, amelyet brüsszeli bürokraták támogatnak? Ez ugyanis a magyar álláspont.
– Ehhez a vitához nem fogok hozzászólni. Az EAJ egy politikamentes szervezet, amelynek nincsenek kapcsolatai vagy interakciói politikai szervezetekkel. Működésünk során védjük a jogállamiságot és a bírói függetlenséget olyan országokban, amelyeket a legkülönbözőbb pártok irányítanak a legszélesebb politikai palettáról. Számunkra a politikai háttér teljesen közömbös.

– Láthatjuk, hogy a tagállamok szintén vonakodnak foglalkozni ezzel a kérdéssel. Ez azért van, mert olyan kellemetlen probléma?
– Ennek a vonakodásnak az okai többnyire politikaiak; az EAJ-nak nem szabad megjegyzést fűznie ehhez az tényhez, egyedül a sajnálatunkat tudjuk kifejezni. Az európai bírók ugyanazt a „Marshall-terv”-szintű elszántságot szeretnék érzékelni a jogállamiság-, mint az ehhez kapcsolódó gazdasági problémák kezelése terén.

– Léteznek uniós eszközök, használják is a kötelezettségszegési eljárásokat. Ez elegendő-e Magyarország vagy Lengyelország esetében? Mi lehet a hatékony eljárás?
– Az elmúlt évek gyakorlatából úgy tűnik, hogy a 7. cikk nem bizonyult működőképesnek az említett országok esetében a jogállamiság és a független bírói hatalom elleni támadások megakadályozása terén. Már mindannyian tudjuk azt is, hogy a jogsértési eljárások és az ideiglenes intézkedések óriási értékük ellenére nem elegendőek a jogállamiság rendszerszintű megsértésének kezeléséhez. És ez nem az a feladat, amelyet az Európai Unió Bíróságának kellene teljesíteni. A jogállamiság védelme olyan alapvető cél, amelynek érdekében közvetlenül összehívható az EU végrehajtó és jogalkotó hatósága. A jogállamiságról szóló közelgő éves jelentés egy nagyon üdvözlendő kiegészítő eszköz. De ennek esetében is fennáll a kockázat, hogy azok a tagállamok, amelyek ellenzik az alapvető jogállamisági biztosítékokat, egyszerűen figyelmen kívül hagyják vagy alábecsülik. És a problémát súlyosbítja – és ezt mindannyian tudjuk –, hogy az idő ellenünk dolgozik. Sajnálatos módon a tények azt mutatják, hogy Közép- és Kelet-Európában számos vezető még a demokrácia szabályainak látszatát is figyelmen kívül hagyta. A párbeszéd mindig nélkülözhetetlen, ám az uniós jog végrehajtásának megújítása nélkül valódi veszély áll fenn, hogy például a korábban említett két tagállam nem teljesíti az uniós jog minimum követelményeit.

– Hová vezet, ha nem sikerül megoldást találni? Ez az EU egyfajta eróziója?
– Az EU alapvető és elidegeníthetetlen értékeken alapszik. Két nyílt levélben, amelyet az Európai Bizottság elnökének címzett az európai bírák három legreprezentatívabb szervezetének elnöke, vagyis a Legfelsőbb Bíróságok Elnökeinek Európai Hálózatának, az Igazságügyi Tanácsok Európai Hálózatának és az Európai Bírói Egyesület elnöke, egyértelmű üzenetet fogalmaztunk meg: Meggyőződésünk, az Unió megszűnik a demokrácia és a jogállamiság közös térségének lenni, ha nincs független igazságszolgáltatás valamennyi tagállamban. Tehát ez nem egyszerűen az erózió problémája; ha nem tudjuk kezelni ezt az egzisztenciális problémát, akkor az alapító atyák által elképzelt EU egyszerűen eltűnik. Másrészt a világjárvány és az azt követően tett politikai intézkedések erőteljesen figyelmeztetnek bennünket a disztópikus rendszerek veszélyére, amelyek megsemmisítik a demokratikus rendszerek fenntartásához nélkülözhetetlen „fékeket és ellensúlyokat”. Számunkra, európai bírók számára, továbbra is adott a küldetés: a nehéz helyzetekben is megőrizni a bírói függetlenséget, amely egy drága kincs, és csakis polgáraink védelme érdekében létezhet.

– Melyek például a lengyel igazságügyi reform azon elemei, amelyek az EU joga alapján elfogadhatatlanok?
– Lengyelországban nem válságban van a jogállamiság, hanem sokkal rosszabb a helyzet: sajnos teljes összeomlásnak vagyunk tanúi. Az Európai Bizottság értékelése például a bírókkal szembeni fegyelmi eljárások kritikus témájáról erőteljesen rámutat arra, hogy az új rendszer célja a bírók megfélemlítése. Ha hozzávesszük azt a tényt, hogy a lengyel igazságügyi „reformok” feltámasztották az ügyészség régi szovjet modelljét, akkor konkrét képet kaphatunk a jogállamiság összeomlásáról az országban.

– Miről számolnak be a lengyel bírók? Milyen gyakorlati problémáik vannak?
– A bírók által felvázolt helyzet Lengyelországban nagyon problematikus és aggasztó. Miután az országba utaztam, újra és újra szemtanúja voltam kollégáim aggódásának és nyugtalanságának. A bírónak függetlennek kell lennie. Ha egy állam megfosztja a bírót függetlenségétől, akkor már nem tekinthető bírónak; beszélhetünk róla mint nagyon jó képzettségű szakemberről, aki a bírói feladathoz szükséges tudományokat ismeri.

Mi is az az Európai Bírói Egyesület?
Az Európai Bírói Egyesület (EAJ) egy regionális ágazata a Nemzetközi Bírói Egyesületnek. Az EAJ 44 ország legreprezentatívabb nemzeti bírói egyesületeit tömöríti, gyakorlatilag Európa összes országát képviseljük. Az IAJ a maga 92 nemzeti egyesületével az összes kontinens országaiból a legnagyobb nemzetközi bírói egyesület világszerte, legfőbb küldetése az igazságügyi függetlenség elősegítése. 1953-ban alapították, és egy teljesen politikamentes intézmény, tartózkodik minden politikai szintű beavatkozástól. – Határozottan úgy vélem, hogy ez az egyik oka annak, hogy ilyen hosszú ideje működik – mondta Jose Igreja Matos.