Bár igény volna rá, mégsem valószínű, hogy a szankciók terén tovább lépne az Európai Unió a csütörtökön kezdődött kétnapos csúcstalálkozóján. Lehet mondani, hogy a szokásos kör, Lengyelország és a balti államok szorgalmazzák az újabb büntetőintézkedéseket az orosz pénzügyi szektorra, még több termék behozatali tilalmával és a nukleáris energia szankcionálásával. A Magyar Hang által megismert zárókövetkeztetés-tervezetben azonban nincs szó arról, hogy újabb intézkedések előterjesztésére kérnék fel az Európai Bizottságot, azt viszont leszögezik, hogy az eddigi szankciós politikát fent kell tartani.
Ennél azonban sokkal hangsúlyosabb lesz az uniós csúcson az energiaárak kérdése. Ez egy komplex csomag, amelyet néhány napja terjesztett elő az Európai Bizottság, ennek néhány pontjával valószínűleg minden tagállam egyet fog érteni. Ide tartozik a fogyasztás csökkentése, vagy az energia közös beszerzésére létrehozandó konzorcium működtetése.
A nagy vita azonban azzal kapcsolatban várható, hogy szabályozza-e az EU az energia árát, építsen-e be ársapkát. Azt tudjuk, hogy Magyarország ez ellen van, ennek azonban most azért nincs túl nagy jelentősége, mert ha lesz ilyen döntés, akkor azt az energiaügyi miniszterek tanácsában minősített többséggel lehet elfogadni. A tagállamok egy igen nagy csoportja támogatja ezt az elképzelést, de néhányan, élükön Hollandia, nincs kibékülve a javaslattal. Akik nem értenek egyet az ársapkával, azt mondják, hogy nem szabad ilyen módon a piaci folyamatokba beavatkozni, illetve azt feltételezik, hogy az energia ára egyébként is csökkenni fog, tehát felesleges ilyen döntésekkel borzolni az eladók kedélyeit. Igaz, a holland miniszterelnök, Mark Rutte azt mondta a csúcs előtt, hogy elvileg nem ellenzik az ársapkát, de garanciát szeretnének. (A magyar álláspont azért elutasító, mert az oroszok álláspontjából indul ki, vagyis ha bármilyen ársapka lesz, akkor leállnak az orosz gázszállítások. Ez azonban ma már csak Magyarország számára jelent súlyos problémát, a többi ország sokkal előrébb tart az alternatív források felkutatásával.)
Hogy lesz-e közös nevező, arról Gitanas Nauseda litván elnök a következőt mondotta: „Meglátjuk, az én tapasztalatom az, hogy ilyen kérdésekben a legutolsó pillanatokban is születhet megegyezés a tárgyalóasztalnál”.
Továbbra is komoly támadások érik a német kormányt, amely 200 milliárd eurót fordít a német gazdaság megsegítésére és ezzel a bírálók szerint versenyelőnyhöz juttatja cégeit. Olaf Scholz német kancellár szerint ezt az összeget két évre elosztva kell érteni és más országok is támogatják a cégeiket. Mindenesetre Krišjānis Kariņš újonnan újraválasztott lett miniszterelnök azt mondta: „meg kell találnunk a módját, hogy legyőzzük a… talán már-már protekcionista tendenciákat”.
Ugyanakkor egy fontos bejelentéssel indult a nap: Franciaország, Spanyolország és Portugália vezetői aláírtak egy megállapodást, amelyben egyrészt kijelentik, hogy a Midcat gázvezeték építését leállítják, helyette azonban egy sokkal nagyobb kapacitással rendelkező zöld energiafolyosót építenek, amely sokat lendíthet a kontinens belseje felé irányuló energiaszállítások felgyorsításán.
Az uniós csúcstalálkozó szokás szerint azzal indul, hogy a tagállami vezetők meghallgatják Roberta Metsolát, az Európai Parlament elnökét, aki az EP álláspontját tolmácsolja a fontosabb kérdésekben. Ezt követően pedig – immáron szintén hagyományosan – online kapcsolat formájában Volodimir Zelenszkij jelentkezik be. A tagállamok minden bizonnyal megerősítik elkötelezettségüket Ukrajna mellett, hangsúlyozva, hogy az anyagi, katonai, politikai támogatást addig fogják fenntartani, „ameddig szükséges”. Az EU el fogja ítélni az orosz terrorbombázásokat és a négy keleti megye illegális annektálását és továbbra is kitartanak Ukrajna területi integritása mellett, ideértve azt is, hogy a Krím-félszigetet is az ukrán állam részének tekintik.
Napirendi téma lesz az EU és Kína kapcsolata, azzal a céllal, hogy előkészítsék a decemberi EU-Kína csúcstalálkozót. És foglalkoznak majd a vezetők azzal, hogy milyen forrásokból lehet megsegíteni a válság miatt nehéz helyzetbe került munkavállalókat és munkáltatókat.
A csúcsra érkező Orbán Viktor az újságírókat elkerülve ment a tárgyalóterembe.
