Az Európai Bíróság előtt az Európai Bizottság indított pert Magyarországgal szemben, miután a magyar szabályozás bűncselekménynek nyilvánította a menedékkérőknek nyújtott segítséget. Athanasziosz Rantosz főtanácsnok, az eljáró bírói testület egyik tagja szerint helyt kell adni a keresetnek – de nem minden elemében. Véleményében kitér arra, hogy Magyarország arra hivatkozva tagadja meg a menedékkérelmek elbírálását, hogy a kérelmező úgynevezett biztonságos tranzitországon keresztül érkezett. A főtanácsnok emlékeztetett rá, hogy ezt a jogintézményt az európai jog nem ismeri és ezt már tavaly márciusban, más ügy kapcsán ki is mondta a Bíróság.
A főtanácsnok részletesen elemezte a menedékkérők számára nyújtott segítséget, majd arra jutott, hogy „a szóban forgó szervező tevékenység bűncselekménynek nyilvánítása nem igazolható módon akadályozza a nemzetközi védelmet kérelmezők számára történő segítségnyújtásra vonatkozó uniós jogi rendelkezésekben biztosított jogok gyakorlását, és így az e rendelkezésekből eredő kötelezettségek megszegésének minősül.”
Hozzáteszi, hogy a magyar szabályozás ismeretében a segítő szervezeteknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a menedékkérelmeket nagy valószínűséggel elutasítják majd, ennek eldöntése azonban nem az ő feladatuk, hanem a hatóságoké. Ugyanakkor a segítőkre „különösen jelentős elrettentő hatást” gyakorol a büntetőeljárással való fenyegetés, ezáltal a kérelmezők számára nehezebbé válik a nemzetközi védelemre irányuló eljárás vagy a humanitárius segítség igénybevétele.
A főtanácsnok megvizsgálta azt a szabályozást is, amely szerint azon személyeknek, akikkel szemben jogellenes bevándorlás elősegítése, támogatása miatt büntetőeljárás van folyamatban, tilos belépniük a Magyarország területének külső határától számított 8 km-es sávon belülre. Athanasziosz Rantosz szerint ez önmagában véve nem sérti az uniós jogot, mivel csupán arra irányul, hogy a rendőrség megtilthassa a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyek olyan helyekre történő bejutását, amelyek ezekhez a bűncselekményekhez kapcsolódnak. Így a főtanácsok szerint a keresetnek ezt a részét el kell utasítani.
A főtanácsnok indítványa nem köti a Bíróságot, azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy az ítélet szinte minden esetben megegyezik a főtanácsnoki állásponttal.
