Zöldek nélkül

Jó harminc évvel a Kossuth téri, vízlépcső elleni nagy, környezetvédelmi tüntetés után a hazai zöldpolitika még mindig nem könyvelhet el igazi sikereket, sőt. Miközben a korábbinál nagyobb létszámú frakciót alakíthatnak az uniós zöldpártok, addig egyetlen magyar zöldpolitikust sem sikerült bejuttatni az új Európai Parlamentbe (EP). A hazai képviselőjelöltek közül ketten indultak zöld programmal, a Párbeszéd politikusa Jávor Benedek, aki korábban is uniós képviselő volt, és Vágó Gábor, az LMP listavezetője.

Mindez akkor történik, amikor az éghajlatváltozás jeleit már a bőrünkön érezzük, tehát nagy szükség lenne a radikális változásokat sürgető, az életfeltételeinket megóvni szándékozó politikusokra. Vajon nálunk miért nem sikeres a zöldpolitika? A rendszerváltás után évekig tartott az a vita, hogy egy zöldpárt csak természetvédelmi, környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozzon, vagy a környezetügy társadalmi vonatkozásait figyelembe vevő, az élet minden területére figyelő, egységes politikát alakítson ki. A korábbi zöldpárti próbálkozások többnyire nem tudtak megbirkózni ezzel a feladattal.

Ki emlékszik ma már a számtalan kérészéletű, valódinak vagy eleve kamupártnak induló szerveződésre, amely nevében a zöld vagy a környezetvédelem szó szerepelt? 1989-ben alakult meg a Magyarországi Zöld Párt, és ahogy emlékszem, a belső zavarkeltésben jelentős szerepet játszott egy III/II-es ügynökmúlttal megvádolt jelenlegi polgármester. Az alapítók többsége kilépése után a párt egy zavaros, szélsőjobbos elveket is valló csoport kezébe került.

A következő próbálkozás a Zöld Alternatíva volt, amely többször váltott nevet és partnert, végül Zöld Demokraták Szövetsége néven futott, és egyszer sem jutott be az Országgyűlésbe, valamint egységes zöld programja sem volt. 2005-ben alakult meg az Élőlánc Magyarországért, komolyan vehető ökológiai programmal, de kis támogatottsággal, így nem tudott sikert aratni.

A 2009-ben alapított LMP egy évvel később bejutott az Országgyűlésbe, de a 15 fős frakcióból 2013-ban nyolcan kiváltak, Párbeszéd Magyarországért néven alapítottak új pártot. 2014-ben, a megújult LMP ismét bejutott az Országgyűlésbe és az Európa Parlamentbe is. A Párbeszéd politikusa, Szabó Tímea 2014-ben az Összefogás tagjaként lett képviselő, a zöldpárt 2018-ban az MSZP-vel szövetkezett, így frakciót is alakíthatott. Jávor Benedek 2014-ben jutott be az Európa Parlamentbe.

A jelenlegi zöld kudarcnak többféle oka van, az összes ellenzéki pártot sújtó választási rendszer és médiatúlsúly, valamint az, hogy a kormány a gazdaság gátjának tartja a környezetügyet, és a polgárok sem elég érzékenyek a környezeti kérdések iránt, de említeni kell az ellenzéki pártok belső szervezettségi problémáit, az összefogás kérdését is. A 2018-as parlamenti választás után az LMP kizárásoktól, etikai vizsgálatoktól volt hangos, a párt elvesztette legismertebb arcait, belső viták sora és a fő üzenet kései indítása is szerepet játszott a sikertelenségben. Ha Jávor Benedek az MSZP–Párbeszéd szövetség listáján rögvest Újhelyi István mögött szerepel, az még a két párt eredményén is javíthatott volna.

A kérdés, ki fogja a következő uniós ciklusban képviselni a zöld értékeket, a nemzetközi környezetügyi együttműködés kérdését. Az eddigi tapasztalatok alapján a Fidesz–KDNP képviselői aligha, ezért a bejutott ellenzéki képviselők feladata lesz ez is – akár úgy, hogy környezeti kérdésekben tanácsot kérnek az uniós zöldpolitikában tapasztalatot szerzett Jávortól, akinek szükség van a jövőben is a munkájára, valamilyen új szerepben.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/22. számában jelent meg, 2019. május 31-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/22. számban? Itt megnézheti!