Van olyan budapesti élelmiszerbolt, ahol már hétszáz forintba került a kígyóuborka, de a hatszáz forintos darabár átlagosnak mondható más hipermarketekben is. A koktélparadicsomok kilós ára elérheti a 4500 forintot, a télire valóé a 2000-et – elképesztő árakkal szembesülhetünk a boltokban, melyek a téli időszakban megszokott dráguláson is túlmutatnak. Hogy miért, arról Gubacsi Zoltánt, a Zöldség Gyümölcs Terméktanács „hajtatott zöldségtermesztésért” felelős alelnökét kérdeztük.
A szakember elmondta, a boltban látott horribilis árat összetett folyamatok alakítják, a melyek közül az időjárás csak egy, bár nagyon fontos tényező. „Novembertől márciusig hagyományosan magas a hajtatott zöldségek, köztük a koktél-fürtös és cherry paradicsom vagy a kígyóuborka ára, hiszen ebben az időszakban leáll, tavasztól pedig épp csak elindul a hazai termesztés. Ilyenkor a mediterrán országok zöldségeit vehetjük meg, az importáru pedig általában is drágább a sokszor 3-4 ezer kilométert áthidaló szállítás miatt” – mondta Gubacsi Zoltán.
Csakhogy a tavalyi évben aszály is nehezítette az legnagyobb mediterrán exportőrök – Spanyolország, Törökország, Marokkó és Görögország –helyzetét. A paradicsomtermelésben erős Spanyolországban 30 százalékkal kevesebb áru termett 2023 év elején a szokottnál, Törökországban pedig a szezon végéig, április 24-ig le is állították a paradicsom exportját, belső piacvédelemre hivatkozva. Mivel telente ez a négy állam látja el a 450 milliós európai piacot paprikával, uborkával és paradicsommal, az ő nehézségeiket mi is hamar megérezzük. Csakhogy a kígyóuborkát exportáló Görögországban épphogy több csapadék is esett tavaly a megszokottnál, termékük mégis drágult; az alelnök ezt az emelkedő termelési és szállítási költségekkel magyarázza, és azzal, hogy nagy kereslet miatt emelkedtek az eladási árak.
Minden nagyot drágult, ami a zöldségtermesztéshez kell
Az aszály mellett európai szinten is problémát jelentett az energiahordozók és az agrártermelésnél használt input anyagok jelentős drágulása. Utóbbira példa, hogy a műtrágya ára a háromszorosára ugrott, de nőtt más input anyagok, köztük a vetőmag, a növényvédő szer ára is, míg az idénymunkások pedig 15-20 százalékkal drágábban dolgoztak az egy évvel korábbinál. Sőt: a magyar termelők azelőtt 16-20 forintos átlagos kilowattóra áron vették a termeléshez nélkülözhetetlen villamos energiát, tavaly viszont már 150 forint/kilowatt óra volt az átlagár.
A termelői árak a fentiek miatt 20-30 százalékkal nőttek 2022-ben 2021-hez képest , de ez paradox módon a hazai és európai piacot is védi – mutatott rá Gubacsi Zoltán – hiszen sokkal nagyobb drágulással járna, ha tovább csökkenne az európai zöldségtermelés, a sok negatív tényező hatására.
Áprilistól enyhülhetnek az árak
A fenti tényezők együttesen 50-70 százalékos zöldségáremelés formájában jelentkeztek az hazai üzletekben. Nem volt sokkal jobb a helyzet külföldön sem: Angliában csak korlátozott számban lehetett kígyóuborkát venni, annyira visszaesett az import mennyisége a kialakult zöldséghiány miatt. A magas energiaárak miatt ráadásul az üvegházi kapacitás is csökkent, hiszen a több ezer hektáron üvegházi paradicsomot termesztő Hollandiában (3800 hektár) és Lengyelországban (1100 hektár) 3-4 héttel később ültetettek a megszokottnál, ezzel is spórolva a kiadásokon.
Az alelnök csak áprilistól számít enyhülésre a hazai boltokban, ahogy a magyar áru fokról fokra felváltja a mediterrán importot. Júniustól augusztusig pedig a mostani felére-harmadára eshet vissza a paprikafélék, a paradicsomok és az uborka ára. A vásárlóknak kedvező folyamatot segíti, hogy egyre olcsóbb a villamosenergia és a műtrágya, a forint erősödése pedig szintén lefelé szorítja az árakat. Azonban ezek változó gazdasági-piaci értékek – figyelmeztetett a terméktanács alelnöke hozzátéve: az időjárás viszont az elmúlt két-három évben tartósan aszályosnak bizonyult, és nagy károkat okozott a termesztőknek. Ha ez a tendencia nem változik, vagy rosszabbodik, telente méregdrága és fogyatkozó mennyiségű importárura számíthatunk.
