Nem az idei tél lesz a probléma hiszen idén még jön az orosz gáz, a jövő tél lesz a probléma – mondta Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a Portfolio által szervezett Budapest Economic Forumon szerdán.
Hernádi szerint Európát pofán vágta a valóság az elmúlt időszakban, és egy olyan, kétpólusú világrend van kialakulóban, amelyben a kontinens, az Európai Unió keresi a helyét. Szerinte nem deglobalizációról van most szó, hanem arról, hogy két csoportra szakad szél a globalizációs együttműködés: az USA és szövetségesei lesznek az egyik oldalon, míg Oroszország lassan Kínához sodródik, és abba a globalizációs körbe kerül, amelyet Kína fémjelez. Úgy látja, hogy az Északi Áramlat felrobbantásával „elértünk arra a pontra, ahonnan nincs visszaút”. Felidézte ugyanakkor azt, hogy a kétpólusú világrend (újbóli) kialakulása már korábban elkezdődött. Donald Trump Kína-ellenes intézkedései már ebbe az irányba hatottak, aztán a koronavírus járvány is ezt erősítette.
Európa pedig a rövidebbet húzza ebben: jóllehet az EU már a 2010-es évek közepén megfogalmazta új energiastratégiáját, és abban a legfontosabb kockázatként az orosz energiahordozóktól való függést nevezte meg, ám amíg akkor a földgázfelhasználás 30 százaléka érkezett Oroszországból, ma ez az arány 39 százalék. Az olajnál ez az arány 27 százalék, de a dízelnél is 10 százalék – mondta Hernádi, aki felvetette: hogyan fogjuk ezt pótolni, ha az új globalizációs világrendben Oroszország egy másik pólushoz fog közelíteni?
Az alternatíva megtalálása pedig nem könnyű, nem lesz gyors, ráadásul igen költséges folyamatról van szó – mondta Hernádi. A 400 milliárd köbméteres európai gázszükségletnek például 90 százaléka importból származik, és az LNG-kapacitásokat is figyelembe véve jövőre hiányozhat a rendszerből 30-50 milliárd köbméter gáz. Ez nem politikai kérdés: logisztikai hálózatokat kell teremteni, csöveket kell telepíteni – emelte ki, ez pedig szerinte nem megy egyik napról a másikra.
A magyar kormány megoldásokat is bírálta. Arról beszélt, hogy a különadók, az árstopok és a tűzifarendelet is arra utal, hogy „a gazdaságot kormányzati szobákból intézik”. Hernádi kiemelte, a különadókból származó bevétel 30 százalékát adja a Mol, ha pedig az ársapkából eredő költségeket is hozzátesszük, már 50 százalékos ez az arány. „Tudjuk, hogy válság van, meg kell oldani a problémákat. Ha ez csak 10-12 évente van, akkor a Mol lehajtott fejjel megcsinálja, de tudnunk kell, hogy ezek átmeneti megoldások” – fogalmazott, hozzátéve: minden ilyen intézkedés beruházások elől veszi el pénzt, aminek 5-10 év múlva lesznek érezhető következményei.
Hernádi szerint „el kell fogadtatni azt a paradigmát, hogy nem lesz olcsó az energia”. Nem kell azon nevetni, hogy egyes országok spórolnak, ez a valóság ma. A spórolás nem bűn, a pazarlás bűn – mondta. Végleges megoldás a függés csökkentése, a zöld átmenet gyorsítása és a spórolás. De a zöld energiatermeléshez szükséges anyagok egyharmadát is az oroszok termelik, a másik nagy szállító pedig Kína – nem szabad tehát minden hidat felégetni – mondta.
