A „migránspropaganda” csak kommunikációs mutatvány, a kormány valójában már beszállt az ázsiai munkaerőért zajló globális versenybe. A vendégmunkások egyre többen vannak, és az ázsiai országokból érkezők arányaiban egyre nagyobb szeletet hasítanak ki: a 2020-as, legfrissebb adatok szerint már több volt az országban az ázsiai, mint az ukrán vendégmunkás, ráadásul előbbiek száma meredeken emelkedik, utóbbiaké csökken Magyarországon – írja a G7 szakportál. Megpróbálták megtudni a friss adatokat is, de falakba ütköztek.
mint emlékeztettek, a magyar gazdaságban jelenlévő munkaerőhiányt enyhítendő – hivatalosan a járvány utáni gazdaságélénkítő intézkedésként – 2021-ben egy törvénymódosítás jelentősen megkönnyítette kilenc ország állampolgárainak magyarországi munkavállalását. Ezek az alábbiak: Vietnám, Mongólia, Fülöp-szigetek, Indonézia, Fehéroroszország, Kazahsztán, Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró. A rendeletnek köszönhetően nyolc munkaerő-kölcsönző cég több ezer vendégmunkást is kikölcsönözhet ezekből az országokból egy egyszerűsített és gyorsított eljárás után. További engedmény, hogy a munkavállaló állampolgárok egyszerűsített eljárással 90 nap itt tartózkodás után tartózkodási engedélyt kérhetnek, ami két évig munkavállalásra is jogosítja őket. Egy vietnámi vendégmunkás munkába állítása eddig akár hat hónapig is eltarthatott, ez most lerövidült körülbelül egy hónapra.
Emellett a külföldi tulajdonú magyarországi cégeknél foglalkoztatható külföldi munkavállalók arányát is felemelte a kormány 10-ről 20 százalékra.
A területet immár teljes egészében a Külgazdasági és Külügyminisztérium szabályozza, Szijjártó Péter ennek kapcsán ellenőrzött és szigorú feltételek mellett történő munkaerő-beáramlásról beszélt. Ennek ellenére, amikor a G7 adatokat kért, megtagadták a választ a közadatigénylésükre, arra hivatkozva, hogy bár a kormány valóban egyszerűsítette az adminisztrációs eljárást, de ettől még a munkaerő-kölcsönzésben részt vevő felek magánjogi szerződéséhez semmi köze, „így a kérdésekben adatot sem kezel, nem minősül adatkezelő szervnek.“ Vagyis a külügyminisztérium kijelölt kilenc országot, ahonnan vendégmunkásokat vár, de azt nem figyelik, melyik országból hányan jönnek Magyarországra dolgozni – kommentálta a G7.
A a portál hiába kérdezte az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságot is. Ahogy azt a munkaerő-kölcsönző céget is, amelyik egyszerre minősített foglalkoztató és a magyar kormány kiemelt stratégiai partnere. „Az éppen az elmúlt hónapokban újra teljesen magyar tulajdonba került Prohumán Kft. így sem érezte indokoltnak, hogy reagáljon” – írta a G7, megjegyezve, hogy a cég Zakor Sándoré, akié az MTK focicsapata is. De több nagy vállalkozást is megkerestek, akik közül csak a Suzuki válaszolt érdemben, közölve, hogy 50 indiai vendégmunkást alkalmaz.
Munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó szereplők közben arról beszéltek a G7-nek, hogy Magyarország nem áll túl fényesen a mobilizálható ukrán munkaerőért zajló régiós és európai versenyben. A cseh és lengyel bérek magasabbak a magyarnál, ami nem tudja itt tartani a vendégmunkásokat. Ráadásul Németország és Ausztria is fokozatosan kinyitotta a munkaerőpiacát előttük, és ha például Kijevből már elutazott egy munkavállaló Zalaegerszegig, akkor nem jelent problémát neki tovább menni Linzbe jelentősen magasabb bérért.
