Idén egész évben, így télen is megmarad a rezsitámogatás – közölte az energiaügyi miniszter Facebook-videójában. Lantos Csaba szerint jövő télen biztosan lesz elég gáz, mivel enyhe tél volt, magas maradt a tárolókban a földgáz szintje, miközben Magyarországnak kifejezetten nagy tárolókapacitása van. Az ellátást pedig a meglévő szerződések is biztosítják.
Egész Európának és Magyarországnak szerencséje volt az enyhe téllel. „Egy ország vezetése nem tehet egyértelmű tétet arra, hogy ez mindig így ismétlődik” – fogalmazott Pletser Tamás, az Erste-csoport regionális olaj- és gázipari elemzője. Mint hozzátette: ezért döntött a kormány a biztonsági készlet szintjének felemeléséről. Korábban az éves fogyasztás 10 százalékát tárolta az ország biztonsági készletként, ezt közel 2 milliárd köbméterre, a fogyasztás 20 százalékára emelték, miközben a fogyasztás is csökkent.
A miniszter arról is beszélt, hogy az atomenergiára szüksége van Magyarországnak. Mint mondta, megbízhatóan, biztonságosan működik a Paks 1, és folytatják a Paks 2-t. A napenergiát pedig a növekedés fő meghajtójának nevezte. – Már most 4500 megawatt fölött van a telepített naperőmű-kapacitás. Ez kétharmada az ország átlagos elektromos-áram fogyasztásának. Vannak olyan negyedórák, amikor Pakssal együtt kizárólag szén-dioxid mentesen előállított árammal tudják táplálni a hálózatot, amit kevés ország mondhat el magáról – fogalmazott, megjegyezve: ezenkívül lesz valamennyi szélkerék újra, mert szükség van erre az alternatívára is. Amit a földből, mint földhő, ki lehet szedni, és hasznosítani, arra már vannak jó tapasztalatok, ugyanakkor ezt tovább kell folytatni, itt még rengeteg tartalék van.
Lantos Csaba szerint fel kell használni a biogázt, biomasszát és a hulladékot is fel kell dolgozni. Nem utolsósorban a létező fosszilis energiahordozók – kőolaj, földgáz – termelését is még valamelyest lehet fokozni. „Ezek mind olyan energiahordozók, energiatermelés, amit itthon tudunk előállítani, és ezzel az energiafüggetlenségünket tudjuk szolgálni.”
Arról is beszélt, hogy van probléma a víziközmű-hálózattal, amire erőforrásokat kell fordítani, hogy felújítsák az öreg csöveket. „Erre az uniótól nem kapunk pénzt, ezt saját forrásból kell biztosítani” – mondta, és kitért arra, hogy a kormány jelentős víziközmű-felújítási programot tervez. A tízéves programban jelentős összeg áll majd rendelkezésre a legkritikusabb hálózati elemek cseréjére, tette hozzá.
Bár a miniszter igyekezett megnyugtató képet festeni a hazai energiaellátásról, mind rövid, mind pedig hosszútávon akadnak kihívások és kockázatok: politikai és technikai okok miatt elapadhat vagy akadozhat a gázszállítás Oroszország felől, de jelenleg még arra sincs felkészülve az ország, hogy 10-15 éven beül lekapcsolják a már most is elavultnak számító Paks 1-et – hívta fel a figyelmet Pletser Tamás. A szakértő rámutatott, Magyarország mozgásterét némiképp behatárolja, hogy a gáz, a kőolaj és az atomenergia terén is egyetlen beszállító országtól, Oroszországtól függünk. A leválás technikai feltételeinek megteremtése a fosszilis energiahordozók tekintetében legalább 2-3 évet vesz igénybe, ami alatt fenn kell tartani az ellátásbiztonságot is.
A földgáz-ellátás tekintetében a tenger nélküli közép-európai országok és különösen Magyarország van kiszolgáltatott helyzetben Oroszország irányába. 9 milliárd köbméteres éves felhasználásunk jelentős része ugyanis keletről érkezik. A szakértő szerint az Európai Unió részéről is érkezhet olyan nyomás – tilalom –, amelynek révén megszűnik a szállítás, de a feszültség esetleges fokozódásával Oroszország is bármikor dönthet úgy, hogy nem teljesíti az uniós országok és így Magyarország felé is fennálló szerződéses vállalásait.
De a gázszállításnak lehetnek technikai akadályai is: a Török Áramlat gázvezetéken a tervek szerint június 5. és 12. között tartanak karbantartást, ám kérdés, hogy ez mennyire lesz sikeres. Mint Pletser Tamás kitért rá, ez a gázszállítási csatorna két-három kilométeres mélységben fut a Fekete-tenger fenekén, a gázt két óriási kompresszor mozgatja a cső orosz, illetve török végén. Ezek a házméretű kompresszorok amerikai technológia és licenc alapján készültek, a nagyjavítást azonban most az oroszoknak egyedül kellene megoldaniuk úgy, hogy az alkatrészekre embargó van érvényben. Ha a művelet nem sikerül, akkor baj van, mivel a magyar éves fogyasztás közel fele, 3,5 milliárd köbméter a Török Áramlaton érkezik. A karbantartást ideig-óráig lehet halasztani is, ez esetben ugyanakkor szaporodó üzemszünetekre kell felkészülni.
Pletser Tamás a villamosenergia-ellátás kapcsán is a bizonytalanságokra hívta fel a figyelmet: Paks 1-et – amely szintén az orosz függést erősíti – 2023-37 között le kell kapcsolni, mivel a létesítmény addigra elavul, Paks 2-nek addig el kellene elkészülnie. Az atomerőmű megbízhatósága már most sem a régi, amit jeleznek az egyes blokkok rendkívüli, vagyis nem ütemezett üzemszünetei.
Összességében elmondható, hogy történnek erőfeszítések az orosz forrásokról való leválásra, de a lehetőségeket behatárolják az infrastrukturális adottságok és a hosszú távú szerződések. A gázbeszerzésre magyar részről az MVM szerződött a Gazprommal, ám a társaságnak részint a rezsicsökkentés miatt nincs elegendő forrása arra, hogy más szállítókkal is szerződést kössön – fogalmazott az Erste elemzője.
