A hónapok óta tartó huzavona a brexit körül megmutatja, hogy a kezdeti nagy sokk után a lendület, a nemzeti akaraterő, a magabiztosság miképpen veszít fokozatosan az erejéből. Nagy-Britannia döntésképtelen országként tűnik fel előttünk. A maradók és a kilépők közötti szenvedélyes vita átformálja az egész brit közéletet, a puha EU-szkepticizmus kemény szkepticizmussá válik. Mindenesetre a brit kilépési procedúrát az unió sem könnyíti meg, és egyértelműen üzenni akar a többi tagállamnak: a kilépés jelentős kockázattal jár, valamint a mélyen, hosszú évek alatt beágyazott szálakat szinte lehetetlen elvágni. Akárhogyan is, a brit EU-szkepticizmus más, mint itt, a kontinensen.
Ott érzékenyebbek arra, hogy az uniós jog szinte az emberi élet összes szféráját érinti, és az EU-s szerződések fokozatosan csökkentik a nemzeti intézmények hatásköreit, ami nemzeti szinten nem változtatható meg. Lényegében az EU politikailag meghaladja azt, amit a legtöbben elfogadtak volna, mert ha Brüsszel hatáskörébe von egy politikát, akkor az ott is marad, és minden uniós szerződés az egyre szorosabb egységet szolgálja. Nem hiába tették fel azt a sokat hangoztatott kérdést a népszavazás előtt a kilépéspártiak, vajon ma ki csatlakozna az unióhoz.
Elmarad a kemény brexit - egyelőre | Magyar Hang
Ha a brexit elhúzódik és a britek képviselőket küldhetnek az EP-be, az azt jelentheti, hogy - még ha csak átmenetileg is - jelentősen megerősödik a baloldal európai szinten.
Amennyiben a brexit megtörténik, az unió súlyos biztonsági és gazdasági dilemma elé is néz. Nagy-Britannia rendelkezik a közösség legjelentősebb haderejével, valamint a második legnagyobb gazdaságával és nem utolsósorban fontos pénzügyi központtal, ahol meghatározó hitelfelvételi tranzakciók és részvénykibocsátások zajlanak. Így most valószínűsíthető, hogy ha teljes lesz a kiválás, akkor az új helyzetben még jobban erősödni fog a német–francia tengely együttműködése.
De az atlanti kapcsolatok gyengülésének veszélye is fennáll, mivel London szakításával már nincs akadálya a teljes uniós haderő létrejöttének, lévén eddig Nagy-Britannia akadályozta, hogy komolyabban foglalkozzanak a közös európai védelmi képesség létrehozásával. Ettől függetlenül az Európai Uniónak szüksége van a britek védelmi iparára és nukleáris erejére, elrettentés céljából. Tehát ezért az unió nem szeretne harmadik országként tekinteni rá, inkább valamiféle különleges kapcsolatot szeretne a két fél között.
Menni vagy nem menni? Ez már nem kérdés | Magyar Hang
Bármi történik, a brit importérték csaknem 87 százaléka akkor is vámmentes lesz.
A jelenlegi helyzetet nézve a brexitet talán egy Talleyrand kvalitású ember tudná megoldani. Mert az látszik, Theresa May nem képes egyik lépésről a másikra előrevinni az ügyet, elmondani, hová tart az ország, valamint egyre inkább hiányzik belőle az ösztön, a vízió és az empátia. Mára úgy tűnik, a britek alvajáróként sétáltak bele a népszavazásba, és azóta képtelenek felébredni, megmutatni a valódi brit bátorságot.
A Publicisztika rovatban megjelent írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/15. számában jelent meg, 2019. április 12-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/15. számban? Itt megnézheti!