Afgán tragédia

Afgán tragédia

Füst száll a magasba egy robbanást követően a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtéren 2021. augusztus 26-án (Fotó: MTI/AP/Vali Szabavun)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Ha létezik észszerű magyarázat arra, ahogy az afgán lakosság (afgán nép, nemzet európai értelemben nem létezik) és az amerikai lélegeztetőgépre kötött államkezdemény ellenállás nélkül fogadta a felfegyverzett, radikális tálib kisebbség hatalomátvételét, az a rend és a béke iránti vágy lehet. Vagy legalábbis a rend és a béke pislákoló reménye. A Trump elnök által jóváhagyott, Biden által pedig a lehető legfelelőtlenebb módon végrehajtott amerikai kivonulás formálisan lezárt egy húsz éve tartó fegyveres beavatkozást.

A korrupt, Nyugat-barát rezsim gyors összeomlását a vietnami háború végét idéző jelenetek kísérik, Amerika azonban most nem szenvedett katonai vereséget, „csupán” a presztízse sérült. Meg a pénztárcája bánja a kalandot, hiszen – mint kiderült – tartós eredmény nélkül költött el csillagászati összeget a közép-ázsiai országban.

Eddig úgy látszott, a világot az a kérdés foglalkoztatja majd, hogy lehet-e hinni a politikai iszlamizmus extrém változatát képviselő régi-új kabuli rezsim ígéreteinek, amelyek szerint ezúttal finomabb módszereket alkalmaz. Valójában hosszabb távon a külvilág éppúgy kész együtt élni egy, a nők jogait semmibe vevő kalifátussal, mint ahogy együtt él a lakosságát rabszolgaként kezelő beteges Kim-dinasztia uralmával Észak-Koreában. Az aggály nem morális, hanem nagyon is gyakorlati jellegű: jelent-e Afganisztán a jövőben fenyegetést a külvilágra? Milyen lesz a tálib rezsim viszonya a terrorizmushoz?

Csütörtökön a hírszerzési jelentések által előre jelzett terrortámadás érte a kabuli reptér környékét, amely napok óta egy nagyszabású nyugati evakuációs művelet helyszíne. A tálibok szerint az Iszlám Állam a véres merénylet elkövetője. A teljes háttér ismerete nélkül is megállapítható, hogy a támadás után a kemény tálib uralom mellett/helyett az ország káoszba süllyedése is a lehetséges forgatókönyvek között szerepel. Vagyis az eddig elképzelt rossznál lehet még sokkal rosszabb is. Az, amit a világ csendőrének lelépésével a szabad életet fenyegető tálibok előtt kapituláló afgánok alighanem a leginkább el akartak kerülni: a káosz és az öldöklés. Ne így legyen!