Változtatva álláspontján, a magyar kormány immár akadályozza Ukrajna közeledését az Európai Unióhoz. A tagjelöltséget tavaly megszavazta Orbán Viktor, a csatlakozási tárgyalások megkezdését most azonban már elutasítja. A propagandagépezet már sulykolja: Ukrajna nem érett az EU-tagságra, felvételével a háború a közösség határain belülre kerülne. Valóban, Ukrajna nagyon messze van attól, hogy teljesítse a felvételi kritériumokat, ennek ténye független az oroszok által indított háborútól. Csakhogy azt mi, magyarok is a saját bőrünkön tapasztalhattuk, hogy a tagságról szóló tárgyalások megkezdésétől meglehetősen hosszú út vezet a tagságig. A tárgyalásokkal ráadásul az EU semmilyen kötelezettséget nem vállal arra, hogy végül a sorai közé is fogad egy államot. Az Orbán-kormány feleslegesen riogat azzal, hogy a háborút hívná meg Brüsszel az ukránoknak tett gesztussal.
A csatlakozási folyamat jövőképet, perspektívát nyújt egy országnak, amitől a továbblépés várható blokkolásával a magyar kormány megfosztaná Ukrajnát. Saját magát pedig attól a lehetőségtől, hogy szervezett keretek között, uniós tagállamként a csatlakozási tárgyalásokon kényszerítse ki az ukrán féltől a (bizony, bizony!) jogállami kritériumok teljesítését, a korrupció megfékezését és különösen a kárpátaljai magyarság jogainak garantálását. Ukrajnának még nagyon sok tennivalója van.
Ám könnyen lehet, hogy a nagyvilág – nem puszta rosszindulatból – nem az anyaország magyar kisebbség melletti kiállását vagy a nagy békepártiságot, hanem valami egészen mást lát az újabb uniós vétófenyegetés mögött. A sejtést csak erősíti, hogy a kormány tervezett újabb konzultációjának egyik témája Ukrajna EU-tagsága lesz, és nem kérdés, mi a hatalom által elvárt helyes válasz. Érdemes felidézni, hogy az az eseménysor, amely az orosz-ukrán háborúhoz vezetett, azzal kezdődött, hogy Viktor Janukovics ukrán elnök nem írta alá országa társulási szerződését az Európai Unióval 2013 végén. Ennek nyomán dühös tüntetések robbantak ki, amelyekkel szemben a hatalom erőszakosan lépett fel, majd 2014 februárjában Janukovics Oroszországba menekült. Felháborodást kiváltó lépésével az oroszok stratégiai érdekét szolgálta. Kár volna tagadni, hogy a tiltakozást Amerika is inspirálta, de a vörös vonalat akkor is Putyin lépte át, amikor területeket rabolt a Nyugat felé orientálódó szomszédjától.
Az orosz érdek, Ukrajna távol tartása a nyugati szövetségi rendszer intézményeitől, ma is ugyanaz; ezúttal mintha egy másik Viktor mozgása igazodna ehhez. Tényleg ez volna a magyar érdek?
