Habár a tudomány sokáig úgy tartotta, döntéseink során mindig racionalitásra törekszünk, a kognitív pszichológusok és az eredményeikből ihletet merítő viselkedési közgazdászok több évtizedes kutatómunkájának köszönhetően mostanra tisztában vagyunk azzal, hogy még a legegyszerűbbnek tűnő döntéseink sem mindig racionálisak. Mindannyiunkban vannak ugyanis beépített leegyszerűsítések, kognitív torzítások, amelyek arra szolgálnak, hogy a mindennapokban gyors döntéseket hozzunk. Csakhogy ezek a mechanizmusok korántsem biztos, hogy hatékonyak akkor, amikor jóval bonyolultabb kérdések előtt állunk. Így történhet meg, hogy sokszor a legnagyobb vezetők is katasztrofálisan rossz döntéseket hoznak.
Ezeket a torzításokat mutatja be Olivier Sibony nemrég magyarul is megjelent, Döntéshozatali csapdák című művében, amelyben a szerző a viselkedéstudomány legújabb eredményein keresztül vezeti el az olvasót odáig, hogy felismerve gondolkodási hibáinkat később jobb döntéseket hozzunk. A szerző kiindulópontja itt az, hogy torzításaink ugyan tévútra vezetnek minket, de nem véletlenszerű irányban.
Ellenséges vakcinatörzsek
Sajnos keveseket lephetett meg, hogy a járvány kezelése is politikai szekértáborok csatározásává vált.
Ezért a könyv első része kilenc döntési csapdát mutat be, amelyekbe a torzításaink hatására belesétálhatunk. Ilyen például a sztori-, az utánzás-, az intuíció- vagy akár a csoportgondolkodás csapdája, amelyeket Sibony konkrét példákkal szemléltet. A szerző szerint ugyanakkor a torzításaink kiküszöbölésének nem az a módja, hogy tűzzel-vassal irtjuk őket, ehelyett sokkal hatékonyabb módszerek is léteznek leküzdésükre. Ehhez két fő alkotóelemre van szükség: együttműködésre és folyamatra. Az együttműködés azért fontos, mert több ember nagyobb eséllyel veszi észre a torzításokat, mint egy magányos döntéshozó. A jó folyamat viszont azért nélkülözhetetlen, hogy a felismeréseinket át tudjuk ültetni a gyakorlatba. A harmadik részben három elvet ismerhetünk meg, amelyek alkalmazásával a döntéstervezők hatékony stratégiai döntéseket hozhatnak. Ezeket 40 gyakorlati technika egészíti ki, amelyeket a világ minden táján alkalmaznak a legkülönbözőbb vállalatok, kezdve a startupoktól a multinacionális vállalatokig. A szerző azonban figyelmeztet: ezeket a technikákat semmi szín alatt ne tekintsük a napirendünkbe beépítendő szokásgyűjteménynek, sokkal hasznosabb, ha kiválasztjuk közülük a hasznos elemeket, amelyek akár újak kidolgozására is inspirálhatnak bennünket.
Sibony műve emellett nem csak útmutatóul szolgál ahhoz, hogy elkerüljük a leggyakoribb döntéshozatali csapdáinkat, hanem arra ösztökél, hogy kritikusan viszonyuljunk saját döntéseinkhez is. Ez az önreflexió nem csak az üzleti életben lehet hasznunkra, hanem a mindennapjainkban is, ahol bőségesen akadnak olyan problémák, amelyeket nem tudunk leküzdeni kognitív torzításainkkal. Nagy érdeme a műnek, hogy a szerző kitűnő stílusban, sok-sok humorral fűszerezve mutatja be nekünk a viselkedéstudomány legújabb eredményeit, így ez a nagyszerű könyv mindenkinek élvezetes olvasmány lesz, akit érdekelnek az emberi gondolkodás titkai.
Olivier Sibony: Döntéshozatali csapdák. Ford.: Darnyik Judit. HVG Könyvek, 2021. 4200 Ft
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/32. számában jelent meg, augusztus 6-án.
