Mi, emberek – mint minden élőlény – túlélésre vagyunk kódolva. Ahogy egy fűszálat, egy apró rovart, úgy minket is olyanra formált a természet és az evolúció, hogy szüntelenül gondoskodjunk az életben maradásunkról. Éppen ezért lehetünk mi most itt, az élők birodalmában.
Csakhogy az ember intelligenciája a történelem során arra a szintre fejlődött, hogy tisztába kerültünk azzal, ez a túlélésért folytatott harc lényegében hiábavaló. Miért? Mert mind meghalunk. Éppen ez adja az emberi lét abszurditását. Csakhogy az ember különösen furfangos lény: szembesülve az élet végességével nem nyugszik bele a teljes elmúlásba. Ehelyett nyomot szeretne hagyni az utókor számára vagy éppen a túlvilági, örök életről sző reményeket – hiszen a lét abszurditásából fakadó, állandóan nyugtalanító belső feszültségünket valamiképpen fel kell oldanunk. De olyanok is vannak, akik realista módon igyekeznek szembenézni azzal, hogy egy napon minden megsemmisül, amit mi a világunknak érzékelünk.
E kutatók közé tartozik Brian Greene, a fizika és a matematika professzora a Columbia Egyetemen, aki hírnevét a húrelmélet területén elért alapvető felfedezéseinek köszönheti. A nagy fizikus nemrég magyarul is megjelent, Utazás az idők végezetéig című művében feltárja azokat a fizikai alapelveket, amelyek rendezett struktúrákat hoznak létre a csillagoktól és a galaxisoktól az életig és tudatig a pusztulásra ítélt univerzumban. A szerző emellett megvizsgálja azokat az érveket, amelyek megerősítik, hogy az egyes emberek szűkre szabott élettartamához hasonlóan ugyanilyen korlátozottak az élet és az értelem jelenségei is a világegyetemben. Így a könyvből megtudhatjuk, hogyan jutunk el arra a pontra, amikortól valószínűleg az anyag semmiféle szervezett formája nem létezhet többé. Vagyis Greene műve áttekinti a világegyetemet az idő kezdetétől addig a pontig, ami valamiféle végnek tekinthető. Emellett bemutatja azokat a lélegzetelállító módszereket, amelyekre a nyughatatlan és találékony elmék rájöttek. Hogy ebbéli kísérletében sikerrel járjon, a fizikus különböző tudományágakra támaszkodik, de előszeretettel használ analógiákat és hasonlatokat is, hogy a nagyérdeművel megismertesse azokat a bonyolult fizikai összefüggéseket, amelyek nélkül megérthetetlen lenne a világunk.
Ám a könyv igazi érdeme az, hogy szüntelenül reflektál azokra a kérdésekre, amelyeket mi, a lét abszurditásával együtt élő emberek állandóan felteszünk magunknak. Mi is az a létezés? Mi az emberi élet értelme? Greene művéből megtudhatjuk, hogy a tudomány mai állása szerint nem létezik semmiféle nagy terv – a részecskéknek nincs céljuk. Ezzel szemben a részecskék bizonyos, speciális sokaságai gondolkodni tudnak, éreznek és reagálnak, és saját, szubjektív világaikban célokat képesek kitűzni. Ezért az emberi állapot megértését célzó törekvésünk során az egyetlen helyes irány csakis befelé mutat. Ehhez az úthoz nyújt kitűnő kedvcsinálót ez a könyv, aminek minden elmélkedő ember polcán ott van a helye.
Brian Greene: Utazás az idők végezetéig Ford.: Dr. Both Előd
Akkord Kiadó, 2021. 5990 Ft
