A dopamin, pontosabban az általa közvetített jutalomérzet az agyban valami olyasmi, amiből jobban akarunk még többet és többet, mint amennyire szeretjük az általa kiváltott érzést. Ha ez ellentmondásosnak hangzik, akkor jó, mert az élvezet (és a tőle elválaszthatatlan fájdalom és addikció) működéséből sem értünk valójában semmit, ha úgy gondoljuk, hogy néhány hevenyészett mondat után mindent tudunk róla, és tudatos gondolkodással uralkodhatunk felette. Nagyjából így foglalható össze Anna Lembke, a Stanford Egyetem pszichiátere Dopaminkorszak című, nagyon érdekes és fontos könyvének legfontosabb üzenete.
A könyv tehát az élvezet mibenlétéről, illetve annak kórossá, kényszeressé válásáról, vagyis a függőségekről szól. Lembke klinikusként is dolgozik, így a könyvben számos függő ember kórtörténetére támaszkodhat. Ezek a történetek persze valószínűleg a legextrémebb esetekből merítenek, miközben az átlagos szer- és viselkedési függőségek 99 százaléka sokkal köznapibb és egyértelműbben magyarázható. De hát ez egy szórakoztató és ismeretterjesztő könyv, így fontos szempont az olvasmányosság és az élvezetesség. Lembke e szempontból is remekül teljesít (a kifogástalan szakmai tartalom mellett).
Be kell vallanunk, hogy ha az olvasó függővé tétele volt az író célja azzal, hogy az első rész első fejezetének a Maszturbálógépek címet adta, akkor ez bejött. Nem akarjuk elszpojlerezni, hogy pontosan miről szól a fejezet (bár a címe elég leíró jellegű), de szerepet kap benne egy lemezjátszó, egy fémrúd és egy fémtekercs is. Magyarul van a könyvnek egy (például a szexhez kapcsolható) meghökkentő, néhol talán megbotránkoztató olvasata is, amit egyesek talán olcsó fi gyelemhajszolásnak fognak tartani. De ez nem megy túl azon a határon, ami már egyértelműen öncélú lenne.
Mert egyértelmű, hogy a pszichiáter szerzőnek jól meghatározott célja van a könyvvel: bevezetni az olvasót az élvezethajszolás mentális mechanizmusaiba, illetve feltárni ennek fény- és árnyoldalait. Lembke maga is viselkedési függőségben szenvedett: egy időben nem tudott leállni az erotikus regények fogyasztásával, így belülről is ismeri a túlzásba vitt élvezethajszolás kiváltotta érzést. Ez korántsem feltétlenül pozitív érzés, sőt a függők jelentős része teljesen reálisan átlátja, hogy az addikciója (ilyen szempontból teljesen mindegy, hogy egy vegyület vagy egy kényszeres viselkedés váltja ki a függést) rossz. Annak ellenére keresi az általa kiváltott mentális jutalmat, hogy amikor elnyeri, az legtöbbször inkább szégyenérzettel tölti el.
A Dopaminkorszak függők és leendő függők számára egyaránt hasznos olvasmány. Természetesen nem kell minden élvezetes tevékenységet függőségnek tekinteni (csak ha már károsan hat mindennapi életünkre). De a „normális” élvezeteink magyarázata (legyen az egy teljes Netfl ix-évad végigtolása, a dohányzás vagy az ellenállhatatlan nutellásüveg) is hasznos lehet, hiszen abból csak előnyünk származhat, ha jobban megértjük saját reakcióinkat.
Anna Lembke: Dopaminkorszak. Ford.: Bujdosó István. Libri Kiadó, 2022. 4299 Ft
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/34. számában jelent meg augusztus 19-én.
