Naponta változó randik, férfiak és növények – ezek határozzák meg a Pálok című kötet elbeszélőjének életét. Adott egy harmincas nő, akinek szinte már megszokássá vált párkapcsolata egyik percről a másikra ér véget. Öt év túl hosszú idő, hogy az ember csak úgy elvesztegesse, pláne egy olyan emberre, aki aztán egy másik nő karjaiban talál rá a boldogságra, még ha csak ideig-óráig is. De mi lesz azzal, aki magára marad? Hogy találja meg magát ebben a váratlanul rászakadt, ismeretlen koordinátarendszerben?
Gleb Anitta Pálok című, a Szépirodalmi Figyelő könyvek Friss hajtás című sorozatában megjelent prózakötete a szinglilét kilátástalanságát mutatja be egy hónapba sűrített randevúkon keresztül. „Vajon van a presszókávénál rövidebb találkozási forma?” – teszi fel magának a kérdést Gleb elbeszélője, aki egyik elhibázott légyottból esik a másik tiszavirág életű kapcsolatba, és néha őrült fellobbanásokba. Programozó, biológus, szakács, erdész, életművész, forgatókönyvíró, jogász, színész – egytől egyig Pál(ok) –, mindegy, kinek mi a szakmája, párkapcsolati szinten mindenki működésképtelen, vagy épp teljesen mások az elvárásai. Sokak számára a szabadság és a biztonság közötti választás reménytelen harcba fullad, nem marad más, csak a vergődés az életközepi válságban.
A boldogtalanság és a menekülés a mai húszas-harmincas-negyvenes generáció sajátja, erről szól a Pálok is, melyben Gleb Anitta a modern nő magányát hasonlóan szikár, minimalista, mégis erős, szókimondó stílusban fogalmazza meg, mint a norvég Marie Aubert a Felnőtt emberek című novelláskötetében. A Pálok szerzője pontosan tárja az olvasó elé az elmagányosodó társadalom problémáit, a szinglilét nehézségeit. Találkozásai fájóan valóságosak, amit az irónia és cinikus humor csak még jobban kihangsúlyoz („Keresem a Pálom” – szól a kötet mottója).
Gleb Anitta alakjai mi magunk vagyunk, hisz a mai középgenerációban nincs olyan, aki nem kereste volna, vagy még keresné most is ilyen elkeseredetten a párját. A Pálok című kötet azonban egy másik komoly problémára is rávilágít: ahogy a szingliség, úgy a társas magány is megkeserítheti a lelket. A párkapcsolatra pedig egy pillanatig sem szabad úgy tekinteni, mint egy biztos pontra: egy pálmára (Pálma), amit elég csak meglocsolni néha. De ha túlöntözzük vagy épp teljesen elfeledkezünk róla, már kész is a baj. A növény is szép lassan elmúlik. Mint a szerelem.
Gleb Anitta: Pálok. Szépirodalmi Figyelő Alapítvány, 2023. 2990 Ft
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2023/20. számában jelent meg május 19-én.
