Hogy lehetett ezt a könyvet Agatha Christie műveihez hasonlítani?

Hogy lehetett ezt a könyvet Agatha Christie műveihez hasonlítani?

Richard Osman: A csütörtöki nyomozóklub (Forrás: Agave Kiadó Facebook oldala)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az unióból való kilépés mellett a szigetország tavalyi egyik legnagyobb szenzációját Richard Osman A csütörtöki nyomozóklub című könyve okozta. A Pointless című kvízműsor műsorvezetőjének első regénye több mint egymillió példányban kelt el, a sikeren felbuzdulva a sztori filmjogaira rögtön le is csapott Steven Spielberg. Nem csak az olvasók falták a könyvet, kritikusok is csak szuperlatívuszokban beszéltek Osman krimijéről, volt, aki nem átallotta például a krimi rendíthetetlen nagyasszonya, Agatha Christie stílusához hasonlítani írását. 

A sztori egy nyugdíjas falu lakóiról szól, akik minden csütörtökön összeülnek, hogy megoldatlan bűnesetekről beszélgessenek, váratlanul azonban egy valódi gyilkossági ügybe csöppennek. A kotnyeles, nyolcvanas éveiben járó csapat úgy dönt, megpróbálják kinyomozni, ki ütötte agyon a kétes hírű helyi építési kivitelezőt. A szerző néhol ellentmondásosan, néhol részletekbe menően, már-már unalmasan bonyolítja a történetet, egyedül akkor válik izgalmasabbá, amikor az öregek múltjából sötét titkok buknak a felszínre, és többükről kiderül, nem egészen azok, akiknek először mutatták magukat. 

Miközben próbálja egyre inkább összekuszálni a szálakat, Osman górcső alá veszi a modern Angliát, szó esik benne a munkásosztály és az elit közötti szakadékról, korrupcióról és hatalomvágyról. Lehetne akár humoros is, ahogy Osman kifigurázza mindazt, ahogyan ma élünk, ahogy a nyugdíjasai ismerkednek a dark webbel, a fitbittel (okosóra) vagy a Tinderrel, de mindez annyira erőltetettnek hat, hogy már az iróniát sem érteni. A csütörtöki nyomozóklub öregjei – Elizabeth, Jocye, Ibrahim és Ron – ismerős figurák, mintha A 13¾ éves Adrian Mole titkos naplójának Bert és Queenie Baxterét látnánk bennük viszont. De ugyanígy próbálja Osman a brit krimiirodalomból vett előképeit is a sajátjává fogalmazni: mintha visszanyúlna Arthur Conan Doyle világához, egyértelműen tetten érhető benne az Agatha Raisin-sorozatot jegyző M. C. Beaton hatása, a Morse felügyelőt megteremtő Colin Dexter hangja, de nyilvánvalóan a számos évadot megélt Kisvárosi gyilkosságokból is merített ihletet az első könyves író. 

Nehéz mit kezdeni a könyvet övező hajcihővel, hisz a gyilkos leleplezése is csak azt az érzést erősíti, hogy Osman könyve nem több egy korrektül összetett, de középszerű kriminél, ennek fényében pedig hőseit Miss Marple-hoz hasonlítani, vagy stílusát Agatha Christiéhez mérni felér egy bűncselekménnyel. 

Richard Osman: A csütörtöki nyomozóklub. Ford.: Orosz Anna. Agave Könyvek, 2021. 4480 Ft

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2021/22. számában jelent meg, május 28-án.