Szavakba önteni a borzalmakat

Szavakba önteni a borzalmakat

Philippe Sands: Kelet–nyugati utca

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Pontosan tíz évvel a  zsidóellenes intézkedéseket előíró nürnbergi törvények életbe lépését követően, 1945. november 20-án ugyanaz a  bajor város adott otthont a háborús bűnösök pereinek. Történelmi pillanat volt: ekkor született meg a nemzetközi igazságszolgáltatási rendszer modern változata, az emberiesség ellen elkövetett bűntett és a népirtás fogalma. A nürnbergi volt ugyanis az első per a világtörténelemben, amelyben politikai vezetőket állítottak bíróság elé véres tetteikért. Philippe Sands nemzetközi jogász, aki részt vett a chilei diktátor, Augusto Pinochet kiadatásában, és nem mellesleg ő volt az egyik jogász, aki a Bős–Nagymaros-perben Magyarországot képviselte, egy családtörténetbe ágyazva rajzolja meg az emberi jog fejlődéstörténetének ezen szakaszát.

A Park Kiadó gondozásában most megjelent Kelet–Nyugati utca nem szokványos biográfia: thrillerbe oltott krimi, jogtörténet és politikai mestermű egyszerre, mélyen személyes történet, mely túllépve önmagán a  huszadik század egyik fordulópontját eddig ismeretlen szemszögből értelmezi. Mindennek a kiindulópontja az ukrajnai Lviv (Lemberg): nemcsak Sands, akinek anyai nagyapja innen származik, kötődik a helyhez, de Raphael Lemkin, a népirtás, és Hersch Lauterpacht, az emberiesség elleni bűntett fogalmának megalkotója is, akiknek családja a holokauszt áldozata lett, mindketten a  lvivi egyetemen folytatták ugyanis jogi tanulmányaikat. A másik oldalról egy náci, Hans Frank, Adolf Hitler jogtanácsosa jelenik meg, aki a második világháború idején a megszállt lengyel területek főkormányzója volt, és 1942-ben többször is beszédet mondott Lvivben.

Lemberg, Lvov, Lviv – egy város, történetét az Osztrák–Magyar Monarchia, a Lengyel Köztársaság és a mai Ukrajna alakította, gyűlölködés és véres leszámolások helyszíne volt. Választófal, erre utal Sands könyvének címe is, melyet Joseph Roth 1927-es híres, kelet-közép-európai zsidóságról szóló művéből kölcsönzött a szerző, Lvivet ugyanis Kelet és Nyugat közötti kapuként írta le Roth, aki maga is ott született. Sands a város, Lemkin, Lauterpacht és Frank életén keresztül a modern jogtörténet legfontosabb momentumáról mesél, teszi mindezt olyan lendületesen és lebilincselően, hogy még azok számára is értelmezhető, akik számára a jogalkotás csupán száraz tudomány.

Philippe Sands: Kelet–nyugati utca. Ford.: Farkas Krisztina. Park Kiadó, 2019. 4950 Ft

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/7. számában jelent meg február 14-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/7. számban? Itt megnézheti!