Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

Személyes találkozót akar Trump a kínai elnöktől Hongkong ügyében

Szerző: | 2019. augusztus 15., 08:27 | Külföld

Hszi Csin-ping és Donald Trump az amerikai elnök kínai látogatásán Pekingben 2017. november 9-én (Fotó: White House/Andrea Hanks)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Donald Trump amerikai elnök Twitter-üzenetében személyes találkozót javasolt Hszi Csin-ping kínai elnöknek Hongkonggal kapcsolatban, egyúttal az alakuló amerikai-kínai kereskedelmi megállapodás feltételéül szabta, hogy humánus módon kell kezelni a kialakult helyzetet.

HIRDETÉS - AIP

Hongkongban kilenc hete komoly tömegdemonstrációk kezdődtek a tervezett, majd a tüntetések láttán felfüggesztett kiadatási törvény miatt, amelynek szövegezése akár lehetővé tehetné, hogy Hongkong szökevényeket – köztük esetleg politikai menekülteket – adjon ki Tajvan mellett Kínának. A demonstrálók a törvénytervezet visszavonása mellett már a többi között Carrie Lam kormányzó lemondását, valamint a tüntetőkkel szembeni rendőrségi akciók kivizsgálását követelik. A kínai kormány szerdán ismét a „terrorizmus” szót használta a Hongkongban zajló tüntetések során történt erőszakos cselekmények kapcsán, és a tettesek mielőbbi felelősségre vonását szorgalmazta, miközben a kínai sajtóban a „színes forradalom” kifejezéssel írták le a tiltakozáshullámot.

HIRDETÉS - AIP

Külföldön is egyre nő az aggodalom egy esetleges kínai katonai beavatkozás miatt azóta, hogy az interneten szombat óta terjedő felvételeken kínai paramilitáris erők teherautóit lehet látni, ahogy a Hongkonggal szomszédos Sencsenbe tartanak – írja a South China Morning Post. Az eseményeket az amerikaiak is követik, a határszéli mozgolódást Trump elnök is megerősítette, akit a hírszerzés tájékoztatott erről.

Kínai katonai járművek sorakoznak a hongkongi határnál | Magyar Hang

Időközben megindult az élet a különleges közigazgatási terület repülőterén, bár még szerdán is több, mint száz járatot töröltek.

A South China Morning Post csütörtöki cikkéből közben az derült ki, hogy a kínai kormány tanácsadói szerint egyelőre nem indokolt Peking közvetlen beavatkozása Hongkongban, az ugyanis túl nagy kockázattal járna, és nemzetközi ellenlépésekhez vezethetne. Az MTI által is idézett anyagban a kínai szakértők úgy nyilatkoztak, az egyre keményebb hangvételű pekingi kommunikáció és a kínai közvélemény a hongkongi tüntetőkkel szembeni ellenségessé válása ellenére a helyzet egyelőre nem érett meg arra, hogy a kínai hadsereg beavatkozzon, de többen úgy vélik, az erőszak és a kaotikus helyzet elhúzódása esetén a pekingi vezetés eljuthat ehhez a döntéshez.

Si Jin-hung, a pekingi Zsenmin Egyetem nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szakértője, és a kínai kormány tanácsadója a lapnak elmondta: Kína az Egyesült Államokkal és egyéb külföldi nagyhatalmakkal fennálló viszonyát, továbbá saját fejlődését, és Hongkong különleges státusát kockáztatná azzal, ha saját kezébe venné az ügyet. A szakértő úgy vélekedett: nincsen szükség a kínai csapatokra, a hongkongi rendőrség fokozatosan egyre szigorúbb fellépést fog alkalmazni, ugyanis még nem merítették ki az eszköztárukat. A szakértő azonban arra figyelmeztetett: a helyzet fokozódásával azonban Peking idővel eljuthat oda, hogy komolyan fontolóra vegye a beavatkozás lehetőségét.

A demokráciáért tüntetők szélárnyékában tör teljhatalomra Kína Hongkongban? | Magyar Hang

Valami olyasmi zajlik, ami eddig még talán soha. Ami túlmutat, egyúttal akár véget is vethet az elvileg 2047-ig szavatolt „egy ország, két rendszer” elvének.

A kínai beavatkozás kérdése különösen azóta vált központi kérdéssé, hogy a tiltakozók figyelme a megmozdulásokat kiváltó, a kiadatási törvény módosítását célzó tervezetről egyre inkább a hongkongi kormányzat, illetve a felette álló pekingi vezetés irányába fordult. A kínai sajtó egészen addig nem is igazán foglalkozott a tüntetésekkel, amíg a tiltakozók július 21-én meg nem ostromolták a pekingi kormányzat helyi képviseleti irodáját, ahol egyebek mellett a nemzeti jelképeket festékbombával dobálták meg. Később pedig a kínai zászlót vetették a tengerbe.

A tüntetéshullámmal szemben kritikus vélemények a kínai Twitterként emlegetett Weibo mikroblog népszerű témái közé kerültek. Sokan pedig kifejezetten a kínai kormány beavatkozását követelték azt követően, hogy a hongkongi repülőtéren zajló tiltakozó akciók során demonstrálók egy csoportja bántalmazott egy általuk álcázott kínai ügynöknek vélt kínai utast, valamint a Kínai Kommunista Párt szócsövének tartott Global Times-nak a helyszínről tudósító újságíróját.

Trump egyébként bízik abban, hogy Hszi Csin-ping humánusan tudja kezelni a hongkongi eseményeket. Az amerikai elnök BBC által is idézett Twitter-üzenetei szerint az amerikai-kínai kereskedelmi szerződés decemberre halasztása Kínának most nagyobb segítség, hogy megoldja a hongkongi helyzetet. A dátum ugyanakkor nem kőbe vésett, ha hamarabb sikerül rendezni a dolgokat a városállamban, akkor hamarabb is megköthetik, ami a korábbi kereskedelmi egymásnak feszüléshez képest sokkal jobb helyzetet teremt a két fél között.

Címkék: demonstráció, diplomácia, Donald Trump, Egyesült Államok, erődemonstráció, Hongkong, Hszi Csin-ping, Kína, tüntetések


Orbán a bukásra is készül

Orbán a bukásra is készül

„Aki beleszól a közügyekbe, megnézheti magát” – Krekó Péter és Kéri László politológusok százmilliárdok bespájzolásáról, Karácsony és Márki-Zay esélyeiről és arról, miért nem száll le a Fidesz a magas lóról.

Nincs alku?

Nincs alku?

Maga a rendszerváltás is ilyen alku volt; nem az utcai harcosoké, hanem a diktatúra képviselőivel egy asztalhoz ülőké volt a főszerep.

HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet meg minden podcast – Barabási Albert-Lászlóval

Árnyék podcast – Raktárcsend

Pin It on Pinterest