2019. júliusának első hetei óta most először nincs aktív tűzhely Új-Dél-Walesben, jelentette az új-dél-walesi tűzoltóhatóság Twitter-csatornáján hétfő reggel. A lángokat több, mint 240 nap után sikerült megfékezni.
A tüzek 186 ezer négyzetkilométeren lángoltak fel, a hivatalos adatok szerint 34 ember halálát okozva ezzel. Megsemmisült több, mint 3000 lakás, és még a rovarok nélkül is legalább 1 milliárd állat veszett oda a tűzben.
Több endémikus, azaz csak az ausztrál kontinensre jellemző faj feltehetően kihalt vagy a kihalás szélére sodródott, a feltételezések szerint a koalák és a kacsacsőrű emlős is jelentős veszteséget szenvedett el állományában. Még az ausztráliai miniszterelnök, Scott Morrison is „fekete nyár”-ként hivatkozott a természeti csapásra. Ausztrália több millió éves vegetációjú nemzeti parkja, a Gondwana Esőerdő Természetvédelmi Körzet is súlyos károkat szenvedett el.
A lángokat az ausztrál nyár végén, azaz februárban lezúduló, özönvízszerű eső fékezte meg.
Ausztráliában minden nyáron vannak bozóttüzek, ám ezek kiterjedtsége mind térben, mind időben az elmúlt pár évben vált csak katasztrófa-méretűvé. Hatalmas mennyiségű, 900 millió tonna szén-dioxid került a levegőbe, közel kétszer annyi, mint Ausztrália éves kibocsátása, amely minden valószínűség szerint 2,74 ppm (részecske per millió részecske) értékkel jelentősen közre fog játszani a jelenlegi 413-as érték növelésében.
A 400-as határt 2015-ben lépte túl ez az érték, az ezzel foglalkozó tudósok szerint a 450-es érték jelenti a jelenleginél is jóval komolyabb veszélyforrást. Ez a hatalmas mennyiség minden részben az óceánokba fog megkötődni, azokat tovább savasítva, így például pont az ausztrál partokhoz közeli Nagy-korallzátony kerül még nagyobb veszélybe – noha annak jelentős részét már most halottnak vagy haldoklónak lehet nyilvánítani.
