Többen példátlannak tartják, hogy az Egyesült Államokba érkezett Orbán Viktor, bár egy NATO-tagállam vezetője, a Biden-adminisztráció egy tagjával sem találkozik. Erről írt vezető anyagában a The Guardian csütörtökön, megszólaltatva többek közt Orbán Balázst és a momentumos Cseh Katalint. Bayer Lili cikke szerint az amerikai-magyar kapcsolatok mélyponton vannak, de Orbánék – ahogy azt már hosszú ideje kommunikálják – Trump esetleges megválasztásától várják a viszony jobbra fordulását. Orbán hosszú ideje beszél arról is, hogy szerinte a béke záloga Trump, és ha megválasztják a republikánus üzletembert, akkor véget érhet az orosz-ukrán háború. Bár a magyar miniszterelnök ezt nem szokta hosszan részletezni, nyilvánvalóan arra gondol, hogy az Egyesült Államok teljesen kihátrál Ukrajna mögül, amely így kénytelen megadni magát Vlagyimir Putyinnak.
Mindenesetre a miniszterelnök politikai igazgatója szerint semmi szokatlan nincs ebben a látogatásban. Orbán Balázs a Guardiannek úgy fogalmazott, hogy az egyes állami vezetők gyakran utaznak különféle szándékoktól vezetve, és találkoznak olyanokkal, akikkel egyeznek a stratégiai prioritásaik és a nemzeti érdekeik. A kormányfő egyébként nemcsak Donald Trump ügyében érez a jelek szerint így. Nemrég egy török közszolgálati csatornán méltatta Recep Tayyip Erdogant, akit szerinte a magyarok erős vezetőnek látnak és pozitívan ítélnek meg. Mindenesetre ha a hatalom hosszú ideig való megtartását érti ez alatt, akkor Trumpot nehezebb lesz beillesztenie a kategóriába.
Orbán Balázs azt is mondta a brit baloldali lapnak, hogy az amerikai konzervatívok körében egyre jelentősebb az érdeklődés a magyar kormányfő iránt. Aki azért is látogat most az Egyesült Államokba, hogy erősítse ezeket a kapcsolatokat. Orbán Viktor egyébként csütörtökön még a Heritage Foundation konzervatív agytröszthöz látogat el, majd pénteken érkezik Floridába Donald Trumphoz. A miniszterelnök politikai igazgatója azt is mondta a Guardiannek, hogy szerinte az amerikai liberális kormányzat az, ami nem törekszik a Magyarországgal való kapcsolat szorosabbra fűzésére. Ezt nem feltétlenül cáfolta egyébként az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke, Ben Cardin. A demokrata politikus szerint Orbán Viktor erősödő tekintélyelvűsége és a nemrég életbe lépett szuverenitásvédelmi törvény azok, amelyek megterhelik az amerikai-magyar kapcsolatokat.
A lap megszólaltatta a momentumos EP-képviselőt, Cseh Katalint is, aki úgy fogalmazott: ha Trump valóban az a héja lenne a kínai vezetéssel szemben, aminek mutatja magát, akkor szóba hozná Orbánnál a „Pekinghez való dörgölőzést”. Szerinte viszont Trumpot jobban érdekli, hogy más autoriter vezetőkhöz közeledjen. A momentumos képviselő szerint Orbán és Trump akár jegyzeteket is cserélhetne arról, hogyan lehet Putyin érdekeit követve aláásni a NATO működését. A Magyar Külügyi Intézetet vezető Gladden Pappin eközben a Guardiannek azt mondta, szerinte különösen amerikai részről szükségtelenül átpolitizált a viszony a kétoldalú kapcsolatokban. A jobboldali akadémikus szerint az amerikai fél azért használja a diplomáciát fegyverként a magyar vezetéssel szemben, mert nem ért egyet annak konzervatív alapállásával. Úgy látja, jobboldalon mind abban reménykednek, hogy Trump megválasztásával a viszony normalizálódhat. A magyar miniszterelnököt dicsérte a Corriere della Serának Donald Trump volt tanácsadója, Steve Bannon is. Azt ugyan nem árulta el, találkozik-e majd a kormányfővel, de Orbán hatalmas támogatójaként hivatkozott magára. Egyben szintén felszólalt Ukrajna támogatásával szemben, és csalódásának adott hangot Giorgia Meloni jobboldali olasz kormányfő miatt, amiért ő már másként látszik gondolkodni a kérdésben.
A konzervatív Washington Times publicistája, Bryan E. Leib is arról írt a napokban, hogy szerinte a világnak szüksége van egy Orbán-Trump-szövetségre. Szerinte a két politikus nagy fokú hasonlóságot mutat a kormányzáshoz való hozzáállásban, a politikájában és a nemzetükre gyakorolt hatásban. A szerző hasonlóságot lát a külpolitikájukban, a békéről vallott nézeteikben, egyben úgy gondolja, mindketten politikai kívülállók, akik egy „korrupt establishment” ellen küzdenek. A konzervatív szerző, aki feltehetőleg kevéssé találkozott még a magyar kormányzati korrupciót ért kritikákkal, úgy látja, hogy a két vezető nézetei mély egyetértésre találnak a marginalizált rétegek körében, amely embereknek elegük van a „woke nonszenszből”. Az persze kétségtelen, hogy Orbánnak is sok szavazója van a szegényebb anyagi körülmények között élők körében, de hogy ennek bármiféle köze is lenne a progresszív woke gondolatokkal szembeni ellenérzésekhez, az kétséges. Mindenesetre a Washington Times publicisztikáját szemlézte a Mandiner is a héten.
A New York Times eközben azt emelte ki a magyar miniszterelnökkel kapcsolatban, hogy agresszív kampányt folytatott a migrációval szemben, illetve kihirdette, hogy a Nyugat háborúban áll saját magával szemben. A lap hozzátette, a Fehér Háznak nincs tudomása arról, hogy Orbán találkozna a Biden-kormányzat valamely tagjával, Trump szóvivője pedig nem reagált a megkeresésre. A New York Times szerint Orbán többször összeütközésbe került uniós- és NATO-vezetőkkel Ukrajna ügyében, továbbá számos bírálatot kapott azért is, mert Magyarországot egyfajta tekintélyelvű irányba vezeti. A lap hozzáteszi, Orbánt azért is érték kritikák, mert időnként úgy tűnt, erősen szimpatizál Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Orbán és Trump legutóbbi találkozója egyébként a volt amerikai elnök golfklubjában volt Bedminsterben. A New York Times felidézte, hogy Orbán nem sokkal korábban még kevert fajú nemzetekről beszélt, illetve arról, hogy Magyarország nem szeretne ilyenné válni. Trump gyakran dicséri Orbánt, legutóbb egy múlt havi beszédében szólt arról, hogy a magyar miniszterelnököt nagy vezetőnek, erős embernek tartja. Trump hozzátette azt is, hogy Orbánt néhányan azért nem szeretik, mert túl erősnek tartják.
