Belaruszról egyeztetett Merkel és Putyin

Belaruszról egyeztetett Merkel és Putyin

Angela Merkel német kancellárt fogadja Vlagyimir Putyin orosz elnök a moszkvai Kremlben 2020. január 11-én. MTI/AP pool/Pavel Golovkin

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Angela Merkel német kancellár kedden telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz államfővel a Fehéroroszországban az elnökválasztás után kialakult belpolitikai válságról – közölte a kancellár szóvivője, akit az MTI idéz.

Steffen Seibert közleménye szerint Angela Merkel a megbeszélésen „aláhúzta, hogy a fehéroroszországi kormánynak nem szabad erőszakot alkalmaznia a békés tüntetőkkel szemben, haladéktalanul szabadon kell bocsátania a politikai foglyokat és a válság megoldása érdekében nemzeti párbeszédet kell kezdenie az ellenzékkel és a társadalommal”.

Az oroszok csak annyival kommentálták a megbeszélést, hogy „Oroszország számára elfogadhatatlan bármilyen külső beavatkozás Belarusz belügyeibe”, és Putyin reményét fejezte ki, hogy a helyzet minél előbb rendeződik. 

A fehéroroszországi tüntetések augusztus 9. óta tartanak, amikor Aljakszandr Lukasenka megszerezte sorban a hatodik államfői mandátumát. Az egykori téesz-elnök a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80 százalékával győzött az elnökválasztáson. Az ellenzék szerint a minszki vezetés elcsalta a választást. A szavazatok újraszámlálásának követelésére ezrek vonultak az utcára országszerte. A megmozdulások annak ellenére folytatódtak, hogy a rendőrség brutálisan reagált. A választásokat követő négy napban mintegy hétezer embert vettek őrizetbe, könnygáz- és hanggránátokkat és gumilövedékeket vetettek be. Legalább két tüntető meghalt.

Aljakszandr Lukasenka legfőbb vetélytársa, az angol nyelvtanárból előlépett Szvetlana Tyihanovszkaja a hivatalos összesítés szerint a voksok 10 százalékát szerezte meg, és a választás után Litvániába menekült. Hétfőn egy videoüzenetben kijelentette, hogy készen áll Fehéroroszország vezetésére.

A belarusz helyzet elemzésére rendkívüli uniós csúcstalákozót hívott össze szerdán déli 12 órára Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. Michel üzenetében hangsúlyozta: a fehéroroszoknak joguk van ahhoz, hogy jövőjükről döntsenek és szabadon válasszák meg vezetőjüket. Hozzátette: a tüntetők elleni kegyetlenkedések megengedhetetlenek.

Múlt pénteken az uniós külügyminiszterek tanácsa még csak arról döntött, hogy a tagállamok nem fogadják el a fehérorosz választási eredményeket, követelik a politikai foglyok szabadon bocsátását és felkérik az Európai Bizottságot, hogy dolgozzanak ki célzott szankciókat azokkal szemben, akik felelőssé tehetők a választás elcsalásáért és a békés tüntetők elleni erőszakért.

Havasi Bertalan, Orbán Viktor miniszterelnök sajtófőnöke hétfő este elmondta, a magyar miniszterelnök is részt vesz a szerdai konferencián. Ugyanakkor a magyar álláspontról sokat nem tudhatunk, csak annyit, amennyit Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte hétfői Facebook-bejegyzésében, miszerint „mi is a lengyel álláspontot támogatjuk” Fehéroroszország esetében.

Az Országgyűlés külügyi bizottságának összehívását kezdeményezte egyébként Brenner Koloman, a testület tagja, a parlament Jobbik által delegált alelnöke, hogy Szijjártó Péter szakminiszter meghallgatásával mihamarabb foglalkozni tudjanak a Fehéroroszországban kialakult helyzettel.

Mint arról múlt héten elsőként beszámoltunk, sem a Fidelitas, sem az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség nem csatlakozott az Európai Néppárt ifjúsági szervezeteinek azon közleményéhez, amelyben elítélték a fehérorosz hatóságok erőszakos fellépését.