Az eredeti vuhani gócponban 4,54 százalékos volt a koronavírus halálozási rátája – állítja kínai és amerikai tudósok kutatócsoportja egy tanulmányban, amely a MedRxiv.org oldalon jelent meg. Ez mindenképpen rosszabb arány mint a közel száz éve pusztító spanyolnátha-járványé. Ez utóbbi halálozási rátája ugyanis az első és a második hullámban 1,61 illetve 1,98 százalékos volt a kutatásban szereplő nyolc amerikai helyszínen. Összehasonlításul: a 2009-es influenzajárvány halálozási aránya mindössze 0,1 százalék volt az Egyesült Államokban.
A kutatócsoport azért választotta a téli vuhani eseteket a vizsgálat alapjául, mert ebben az esetben konkrét számok álltak rendelkezésre egy adott gócpontban már lefutott járványról. Ráadásul a közép-kínai városban kezdetben éppúgy nem rendelkeztek tudással és megfelelő gyógymóddal, mint a spanyolnátha 1918-as kitörése idején. A kutatók a 2019. december 1. és 2020 március 31. közötti eseteket vették számba. Mint kiszámolták, százezer főre vetítve 796 tünetet mutató esetet találtak Vuhanban, és – ugyancsak százezer főre vetítve – 489-en szorultak orvosi kezelésre, 370-en kerültek kórházba, és 36,2 haláleset történt. Ezekből az adatokból adódik a 4,54 százalékos halálozási ráta – írja a sanghaji Fudan egyetem járványügyi szakértője, Jü Hung-csie a szakértői ellenőrzésen még át nem esett tanulmányban. (A halálozási ráta úgy jön ki, hogy a halálesetek számát elosztjuk az összes azonosított fertőzött számával, és az eredményt megszorozzuk százzal.) Életkor szerint is vizsgálták az adatokat, és ebből az derült ki, hogy a Covid–19 halálozási ráta 9,09 százalékos volt a 60 évnél idősebbek körében.
Ez mindenképpen több a hivatalos adatokból számolható aránynál, hiszen az új koronavírust eddig több mint 26 millió ember kapta el, és csaknem 864 ezren haltak meg. Ez 3,3 százalékos nyers halálozási rátát jelent.
Hozzá kell tenni, egy korábbi pekingi és hongkongi tanulmány csak 1,2 illetve 1,4 százalékos halálozási rátát becsült a Covid–19-re. Ám nem számoltak azzal, hogy kezdetben a PCR-tesztek nem voltak olyan pontosak, 40 százalékos lehetett a megbízhatóságuk. Ahogy azokkal sem, akiknek enyhe tüneteik voltak, ezért nem mentek kórházba. A szerzők szerint a mostani kutatás adja a legpontosabb képet a vuhani járvány lefolyásáról és a halálozásokról.
Érdemes összevetni mindezt más országok adataival: az Egyesült Államokban és a kanadai Québec tartományban a járvány első hónapjaiban a tüneteket mutató fertőzöttek száma 404 illetve 534 volt százezer főre vetítve. Vagyis jóval kevesebb mint Vuhanban, de ez is csalóka adat, hiszen az Egyesült Államokban elsősorban azokat tesztelik, akik tüneteket mutatnak, valamint a kontaktjaikat, Vuhanban ellenben mindenkit leteszteltek. Vagyis valójában sokkal több lehet a fertőzött, és a járványnak még nincs vége. A tudósok szerint a vuhani adatokból az is következik, hogy több amerikai és kanadai halhatott meg a Covid–19 betegség következtében, mint amit a hivatalos adatok mutatnak.
Donald Trump amerikai elnök ezt nem így gondolja, szerinte a „deep state” vagyis a „mélyállam” (olyan hálózat, amelyben a kormány, a nemzetbiztonság, a bankrendszer és más gazdasági vállalatok vezető szereplői a demokratikus folyamatoktól és a népakarattól függetlenül ellenőrzik és befolyásolják a mindenkori kormányok döntéshozatalát) dolgozik ellene a járványkezelésben. Egy azóta már törölt Twitter-üzenetben azt állította, hogy Amerikában a koronavírus áldozatainak mindössze 6 százaléka halt meg valóban a betegségben – írja a South China Morning Post hongkongi lap.
