Az újraegyesített Németország a keletiek és a nyugatiak tapasztalatainak egyesítésére révén modernebb és nyitottabb, és minden idők legjobb Németországa lett – mondta Frank-Walter Steinmeier német államfő szombaton Potsdamban, a német egység helyreállításának 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.
A Brandenburg tartományi fővárosban a koronavírus-járvány miatt a tervezett több százezer fős népünnepély és nagyszabású állami megemlékezés helyett alig száz ember – többnyire vezető politikusok – részvételével tartottak ünnepséget, amelyen a szövetségi elnök Timothy Garton Ash brit történészt idézve rámutatott, hogy az utóbbi három évtized volt Németország történetének harminc legjobb éve. „Ellentmondásos helyzetben vagyunk, mert messze nem tartunk még ott, ahol kellene, de sokkal többet értünk el, mint hisszük” – jelentette ki Steinmeier, kiemelve, hogy „a valaha volt legjobb Németországban élünk, (…) örüljünk ennek közösen, és építsünk fel rá egy jó jövőt”.
– Feladatok vannak még bőven, köztük a megosztottság és újraegyesítés közös történelmi emlékezetének kialakítása – emelte ki a német államfő, hozzátéve, az 1989-90-es átalakulás és az utóbbi három évtized az ország keleti részén minden család életét megváltoztatta, Nyugaton viszont „a legtöbben távolról, és gyakran távolságtartással” élték meg a folyamatot. Ezt mutatja például, hogy a keleti tartományok lakói közül lényegében mindenki járt már Nyugaton, viszont a nyugatiak 20 százaléka be sem tette a lábát a volt NDK területére, és „amikor keletnémetek mesélnek magukról, a Nyugat domináns helyet foglal el a történetükben, sok nyugatnémet élettörténetében viszont egy szó sem esik a Keletről”.
A nyugatnémet megközelítés igen öntudatosan magának követeli az „össznémet” perspektíva pozícióját, és ebben a világlátásban a Keleten folytatott élet a szabványostól eltérő, nem is igazi német, hanem „más életként” jelenik meg, így a keletnémet történetek még nem annyira természetes részei a közös történelemnek, mint a nyugatnémetek. Ugyanakkor az olyan keleti városok, mint Lipcse vagy Rostock jóval erősebbek gazdaságilag, mint a Ruhr-vidék jó néhány városa, és már évek óta többen költöznek Nyugatról Keletre, mint fordítva. Számos keletnémet egyetem és kutatóintézet világszerte mágnesként vonzza a diákokat és a tudósokat, és szerte a keleti tartományokban lehet találkozni „lenyűgöző emberekkel, akik sikeres vállalkozást alapítottak, új ötleteikkel ismét vonzóvá tettek kiürült városokat, és tenni akarásukkal és gyakorlatiasságukkal minden kihívást legyőznek”.
A megosztott ország újraegyesítéséről szóló keletnémet-nyugatnémet államközi szerződés 1990. október 3-án lépett hatályba, a megállapodás révén az NDK az egyesült szövetségi köztársaság hat új tartományává vált. Az évfordulós ünnepségeket mindig a törvényhozás tartományi kormányokat összefogó kamarája, a Bundesrat soros elnöki tisztségét betöltő tartomány, az idén az egykori NDK területén – Berlint körülölelve – fekvő Brandenburg szervezi.
A német újraegyesítés évfordulója kapcsán Orbán Viktor is megszólalt. A magyar miniszterelnök levélben gratulált Angela Merkel kancellárnak és az egységes Németország polgárainak nemzeti ünnepük, a német egység napja alkalmából – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár szombaton.
– A harminc évvel ezelőtti esemény nagy ünnep a németek, egyben minden európai polgár, köztük különösen nekünk magyarok számára. Amikor a berlini falból kiütöttük az első téglát, akkor a németek szabadságvágya e résből a német és európai egységhez vezető kaput varázsolt – írta Orbán Viktor. Hozzátette: „Mi, magyarok azért is ünneplünk Önökkel, azért is támogattuk már harminc évvel ezelőtt a legszélesebb értelemben Németország egyesítését, mert tudtuk, saját szabadságunk és függetlenségünk e nélkül csak beteljesületlen vágy marad.”
Orbán Viktor arra figyelmeztetett: a harminc év felelősséget is hordoz, hiszen „a rohamos tempóban átrendeződő világunkban Európának elengedhetetlen szüksége van az akkori szabadságvágy és összetartozás érzésének és élményének megőrzésére.” – Ahogy három évtizeddel ezelőtt, úgy a jövőben is számíthatnak ránk az egységes, szuverén, biztonságos és versenyképes Európa védelme és megerősítése terén – zárta a német kancellárnak írt levelét a magyar kormányfő.
