Donald Trump amerikai elnök a vírusfertőzésből való felépülése után sorra tartja a nagygyűléseit, hogy megpróbálja jelentős hátrányát ledolgozni. Eközben Joe Biden sem tétlenkedik, kampánycsapata szerint sokkal kisebb a különbség a két jelölt között, mint a felmérések mutatják. Már csak két hét van a kampányból, november 3-án választ Amerika.
A politikai bon mot szerint az amerikaiak az elnöküket nyolc évre választják, fenntartva a jogot, hogy négy év után visszahívják őt, ha valami gond van. Szinte minden elnök duplázni tudott az elmúlt időszakban: a második világháború óta csak George H. W. Bush és Jimmy Carter nem. Az összes létező felmérés szerint Donald Trumpnak egyre nagyobb esélye van, hogy ő legyen a harmadik a sorban.
A felméréseket összegző és azokat súlyozottan átlagoló, mérvadónak tekintett fivethirtyeight.com oldal szerint Joe Biden végső győzelmi esélye már 88 százalékos. Ez az oldal találta el négy évvel ezelőtt legjobban a választási eredményeket – vagy inkább tévedett a legkevésbé, ugyanis Clintonnak „mindössze” 71,4 százalékos győzelmi esélyt adtak, míg mások 90 százalékosra vették győzelmét.
Biden nagyon komoly győzelmi esélyét az is alátámasztja, hogy olyan republikánus ikonok is őt támogatják, akik korábban legfeljebb óvatos tartózkodásukat fogalmazták csak meg. Nyíltan Biden melletti szavazásra buzdít több négy évvel ezelőtti elnökjelölt (Joe Kasich és Carly Fiorina), a volt elnökjelölt John McCain özvegye, Cindy McCain, korábbi kormányzatok republikánus miniszterei, közülük a legismertebb Colin Powell egykori védelmi miniszter. Bident támogatja Trump korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója, John Bolton, a volt kaliforniai kormányzó és színészlegenda Arnold Schwarzenegger, még a nemzetközi szinten is ismert pilóta, a szintén republikánus Sully Sullenberger is, sőt, a politikától távolságot tartó, egyik legnagyobb presztízsű tudományos folyóirat, a Nature is. (A teljes, Bident támogató republikánus lista itt található.) Trump számára az is intő jel lehet, hogy (az amúgy hívő katolikus) Bident több, mint 1600 lelkész-tiszteletes támogatja, bár a vallásos szervezetek inkább a republikánus oldal felé szoktak húzni – korábban mindkét Bush megválasztásában a jelentős volt a vallásos jobboldal szerepe.
Véleménybuborékban
Amerikában a támogatói nyilatkozatoknak régóta nagy jelentőségük van, a választópolgárok odafigyelnek a közéleti személyiségek véleményére, ahogy az is teljesen megszokott, hogy különböző sajtóorgánumok nyíltan állást foglalnak valamelyik jelölt mellett. Ez korábban nem okozott problémát, mivel nem volt az ország annyira megosztott, mint mostanában. Jared Diamond amerikai történész véleménye szerint – melyet tavalyi, Upheaval című könyvében írt le – elsősorban a kábeltévék és a másodlagos média megjelenése miatt a többség véleménybuborékban él, emiatt egyre kevésbé a mérsékelt jelölteket szavazzák meg. Diamond az Amerikát fenyegető legnagyobb veszélynek a demokratikus intézményrendszer leépülését jelölte meg, annak okaként pedig a véleménybuborékok kialakulását; ugyanis szerinte egy demokráciában minden problémára meg lehet találni a megoldást, ám az együttműködésre képtelen rendszerek képtelenek önkorrekcióra, az pedig beláthatatlan károkat tud okozni.
A Bident támogató republikánusok hasonló logikával érvelnek: Ana Navarro republikánus politikai kommentátor – aki az első „Never-Trumper”-ek egyike volt – már négy éve is Clintonra szavazott. Szerinte Biden ugyan demokrata, de legalább tisztességes, és vele van lehetőség együtt dolgozni, szemben Trumppal. (Ann Navarro még republikánusnak sem tartja az elnököt). Így, mivel a mostani választás gyakorlatilag egy Trumpról szóló népszavazássá lett (hasonlóan a két évvel ezelőttihez), idén a harmadik oldali jelölteknek a felmérések szerint is jóval kisebb jelentősége lesz, mint négy évvel ezelőtt volt,
Kik vannak akkor Trump mellett, kiket próbál meggyőzni? Tagadhatatlanul jelentős bázisa van, ám a felmérések szerint ez lassan, de erodálódik, hiszen nem tud újat mondani négy évvel ezelőtthöz képest. Az elnök megválasztása után sem arra koncentrált, hogy a lehető legtöbb amerikai bizalmát elnyerje, hanem, hogy a saját bázisát feltüzelve tartsa, az ellenoldalt elbizonytalanítsa, a kritikusai hitelességét kétségbe vonja, a független média tudósításait álhíreknek nevezze és összeesküvés-elméleteket osszon meg Twitter-profilján. Ez viszont most vissza is ütött rá: hívei között a hagyományos republikánus bázis (a fehér középosztálybeliek, a nyugdíjasok, a vallásosak, illetve az adóterhektől szabadulni akaró kis-, közép- és nagyvállalkozók) mellett egyre nagyobb számban találni szélsőjobboldali, fehér felsőbbrendűség-hitűeket, ahogy összeesküvés-elméletekben hívőket is, ami taszító hatással bír. David Duke, a Ku-Klux-Klán nagy varázslója (ez egy hivatalos cím a klánon belül) már 2016-ban is azt mondta, hogy az ő jelöltjük győzött, míg a QAnon nevű összeesküvés-elméletekben hívő csoport tagjai a leglelkesebb támogatói lettek az elnöknek, nagygyűlésein rendszeresen részt vesznek, és könnyen fel is ismerhetőek: hatalmas Q betűs kivágásokat tartanak a levegőbe, vagy ilyen pólóban érkeznek a gyűlésre. Az elmúlt időkben több riporter is feltette a kérdést, hogy Trump elítéli-e ezt a vadabbnál vadabb összeesküvésekben hívő csoportot, amire az elnök mindig hárított, hogy nem ismeri őket. Pedig nem sokkal ezelőtt még egy QAnonból származó összeesküvés-elméletet is kitweetelt.
Nem Biden mellett, hanem Trump ellen?
Trump esetében megfigyelhető, hogy akárki mond róla jót, akárki áll ki mellette, azt viszonozza, míg a kritikára kritikával felel. Nem csak a KKK és a QAnon támogatását, hanem különböző diktátorokét is szívesen veszi és viszonozza, míg a hagyományos észak-atlanti szövetségesek az elmúlt közel négy évet megszenvedték. Az Egyesült Államok Trump alatt vitt „Amerika az Első” izolacionista politikája miatt a NATO egész működése került veszélybe, ahogy azt pár napja azon a bizonyos fórumon Joe Biden elnökjelölt is szóvá tette. Ez volt az a fórum, ahol Biden Magyarországot és Lengyelországot Belorussziával emlegette egy lapon, és ami után Szijjártó Péter magyar külügyminiszter felszólította a demokrata elnökjelöltet, hogy tisztázza magát a korrupciós vádak alól. Azok alól, melyeket Trump újra és újra felemleget riválisával kapcsolatban, hiszen az utólagos elemzések szerint is négy éve amiatt tudott Clinton ellen nyerni, mert a legfontosabb időben, egy héttel a választások előtt a később pont Trump által felmentett James Comey FBI-igazgató új bizonyítékok napvilágra kerülése miatt újranyitott egy korábban már lezárt Clinton-nyomozást. Minden bizonnyal milliónál is több szavazó döntött akkor úgy, hogy az abszolút establishment-jelölt Clinton ellen inkább protestszavazatot ad le Trumpra. Egy Biden elleni FBI-vizsgálat egészen biztosan Trump malmára hajtaná a vizet.
Ebben a pillanatban viszont a protestszavazatok nem Trumpra, hanem Bidenre érkeznének. A demokrata politikus életpályája alapján nem feltétlenül a legjobb jelölt, ám a leginkább számító, legfontosabb dolgokban a többség számára elfogadható, és úgy tűnik, az emberek nem Biden mellett, hanem Trump ellen szavaznak. Emellett Biden bírja nem csak a négy évvel ezelőtti jelölt, Hillary Clinton támogatását, de ami igazán számít, a jelentős szavazóbázist jelentő feketebőrű közösség számára most is igazodási pont Barack Obamáét is.
A koronavírus-járvány miatt már most rengetegen szavaztak előzetesen levélben. Bár Trump és kampánycsapata korábban is kétségeket fogalmaztak meg azok érvényességével kapcsolatban, az ezzel foglalkozó szervezetek egyöntetűen biztonságosnak mondják. Csalás csak akkor történt az utóbbi időben, ha a szavazatszámlálók próbálkoztak ezzel. Jelenleg az egész Államokra vetítve tizenhétszer többen, Colorado államban egyenesen huszonnégyszer többen szavaztak már levélben előre, mint négy éve. A leadott szavazatok között a felmérések szerint nagyjából kétharmados lehet Biden szavazataránya, de ez nem meglepő, a levélszavazatok leadásával korábban is inkább a demokrata szavazók éltek. Ezek miatt Trump nem csak az eredményeket vonja előre kétségbe, hanem még a postát is megpróbálta ellehetetleníteni, beismerve, hogy nem akarta, a novemberi választást a levélszavazatok döntsék el. Jelentheti az előre szavazók rekordszáma, hogy a nagyon szoros államokban esetleg nem tudnak majd biztos győztest hirdetni a választás éjszakáján a levélszavazatok későbbi beérkezése és feldolgozatlansága miatt.
Biden csapata óvatosan optimista, úgy vélik, hogy a felmérésekben jelentkező kétszámjegyű különbséget úgy kell nézni, mintha csak pár százalékos lenne. Egész pontosan így fogalmazott egyikük: a választás korántsem lefutott, a két jelölt sokkal közelebb van egymáshoz, mint hiszik. Sokkal-sokkal közelebb. Óvatosságuk oka egyértelműen az, ami négy éve történt: Hillary Clinton még bőven a végeredmény előtt már-már győztesként tekintett saját magára. Így aztán Biden továbbra is ugyanúgy gőzerővel kampányol, mint Trump: csak míg Trump továbbra is nagygyűléseket tart, addig Biden alacsony létszámú fórumokkal és internetes bejelentkezésekkel kampányol.
Az viszont, hogy az elnök nem áll jól, valószínűleg még az ő számára is egyértelmű: nem sokkal ezelőtt azon viccelődött, hogy ha kikapna Bidentől, akkor szégyenében másik országba költözne. Szerinte Biden „a valaha volt legrosszabb, leggyengébb jelölt”, és ha kikapna tőle, akkor talán még az országot is el kéne hagynia.
Joe Biden erre csak azt tudja mondani, hogy részéről rendben van.
