Kína és Amerika azon vitázik, terjedhet-e fagyasztott élelmiszerekkel a koronavírus

Kína és Amerika azon vitázik, terjedhet-e fagyasztott élelmiszerekkel a koronavírus

Peking, 2020. augusztus 14. Fagyasztott import termékek egy pekingi élelmiszeráruházban 2020. augusztus 14-én. A dél-kínai Sencsen városban a COVID-19 kórokozójának nyomaira bukkantak Brazíliából importált fagyasztott csirkeszárnyakon egy rutinvizsgálat során. MTI/EPA/Roman Pilipej

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Kína kitart amellett, hogy fagyasztott élelmiszerek – elsősorban tengeri halak illetve disznófejek – közvetítésével is terjedhet a koronavírus – írja a South China Morning Post. Az amerikai hatóságok szerint azonban fölöttébb valószínűtlen, hogy élelmiszereken vagy azok csomagolásán keresztül fertőzzön a kórokozó.

Az elvileg tudományos, de a fokozódó kínai-amerikai szembenállás miatt teljesen átpolitizálódott kérdésben immár hivatalosan is állást foglalt az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelet (FDA) valamint a mezőgazdasági minisztérium. Csütörtökön kiadott közös közleményükben a következőket írták: „több mint egy évvel azt követően, hogy a Covid-19-fertőzést világjárvánnyá minősítették, továbbra is hangsúlyozzuk, nincs hiteles bizonyíték arra, hogy az élelmiszer vagy annak csomagolása szerepet játszana a vírus terjesztésében vagy egyenesen forrása annak.” 

Ez ellentmond a kínai narratívának, amely azt próbálja bizonyítani, hogy nem is Kínából indult a pandémia, a világon már máshol is jelen volt a vírus, és szerencsétlen véletlen, hogy 2019 decemberében épp Vuhanban robbant be a járvány. Kínában jelenleg is fertőtlenítik az importált fagyasztott élelmiszerek csomagolását, és rendszeresen mintát vesznek belőlük. Szerintük a fagyasztott lazac-, tőkehal- és disznófej-termékek csomagolásán keresztül is terjedhet a fertőzés, de szaúdi rákok, chilei cseresznyék és ukrán tejporból készült fagylaltok csomagolásán is találtak már vírusokat. Szerintük nincs más magyarázat arra, hogy az elmúlt hónapokban hogyan betegedtek meg több ízben is a termékek rakodásával foglalkozó munkások. Ily módon alakultak ki mini járványgócok például Tiencsinben, Sencsenben, Sanghajban vagy Csingtaoban.

Nemzetközi kutatók azonban továbbra sincsenek arról meggyőződve, hogy ezeknek az áruknak a pakolására lehet visszavezetni a fertőzéseket. Bár elméletileg nem kizárt, hogy egy fagyasztott élelmiszert rakodó munkás attól lesz beteg, hogy megérint egy olyan árut, amelyre korábban ráköhögött vagy rátüsszentett valaki egy másik országban, ennek valószínűsége valójában rendkívül alacsony.

„Már 100 millió felett jár a hivatalos koronavírus-fertőzések száma, de még nem láttunk tudományos bizonyítékot arra, hogy élelmiszeren vagy annak csomagolásán keresztül terjedne a kórokozó. Ezt a nemzeti és nemzetközi ellenőrző hatóságok sem erősítették meg” – áll az amerikai hatóságok közös közleményében. Mint írják, valóban vannak vizsgálatok, amelyek során találtak kórokozót az élelmiszereken vagy a csomagolásukon, de arra nincs bizonyíték, hogy innen átterjedne az emberre. Kínában is csak azt vizsgálják, hogy van-e vírus az importárun, de azt nem, hogy ezek a vírusok fertőzőképesek-e még. A kutatók egyetlen esetben tudtak „élő” vírust kimutatni olyan csomagoláson, amelyet két rakodómunkás megbetegedéséhez kötöttek.

Az amerikai közlemény kiváltó oka az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kutatócsoportjának február elején Kínában tartott tájékoztatója lehet, amelyen a kínai hatóság képviselője nem tartotta kizártnak, hogy a fagyasztott élelmiszerek is közrejátszhattak a járvány vuhani kirobbanásában. A WHO-kutatócsoport vezetője, Peter Ben Embarek is arról beszélt, hogy érdemes lenne külön tanulmányt szentelni annak, lehetséges-e ily módon megfertőződni. Azt azonban Emberek is elismerte, hogy 2019 decemberében Vuhanban nem ez lehetett a járvány kitörésének az oka.