Hónapokig tartó egyeztetéseket követően Kína engedélyezte, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kutatócsoportja belépjen az országba, és a koronavírus-járvány első gócpontjaként ismert Vuhanban vizsgálódjon. A nemzetközi szakértőcsapat arra szeretett volna választ kapni, hogy honnan indult, és miként terjedt el a kórokozó. Múlt heti sajtótájékoztatójuk alapján azonban – ahol elsőként összegezték a tapasztalataikat – erre egyelőre még várnunk kell, nagy bejelentés helyett ugyanis a már jól ismert eredményeket ismételték el.
Annyi újdonsággal mégis szolgáltak, hogy egyértelműen kizárták a vírus laboratóriumi eredetét. Sőt, még arra is láttak esélyt, hogy nem is Kínából indult a járvány. Állításaik komoly politikai feszültséget generáltak, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója néhány nappal később nem győzte árnyalni a kutatók kijelentéseit. A helyi hatóságokkal nagy egyetértésben lebonyolított, családias hangulatú sajtótájékoztató után az is kiderült, hogy a kínai fél számos adatot visszatartott, vagyis a WHO szakértői közel sem ismerhettek meg minden részletet a járvány kirobbanásával kapcsolatban.
A kutatócsoport tájékoztatója alapján egyébként továbbra is a denevérek a leggyanúsabbak, feltehetően tőlük származik a kórokozó, amely egy másik állat közvetítésével jutott el az emberhez. Így a tobzoska sem lélegezhet még fel, de a nyércek és a macskák szerepét sem lehet kizárni a szakértők szerint. És akár még a fagyasztott élelmiszerek is közrejátszhattak a járvány kirobbanásában.
Nem laboratóriumból került ki, és talán nem is Kínából származik a vírus a WHO kutatói szerint
Valószínűleg denevérben fejlődött ki a kórokozó, és a fagyasztott élelmiszer is felelős lehet a járványért. De a macskák és a nyércek is gyanúsak.
Emlékezetes, hogy az Egyesült Államok tavaly, Donald Trump elnöksége idején folyamatosan azt kommunikálta, hogy a járványt egy kínai laboratóriumnak köszönhetjük. A nyílt vádaskodás mellett több olyan dokumentum is napvilágot, amelyek a kínai hatóságok felelősségére kérdeztek rá.
Az AP hírügynökség által nyilvánosságra hozott jelentés megállapította, hogy a kínai hatóságok a járvány szempontjából legkritikusabb hat napban, január 14. és 20. között, nem léptek a fertőzés megállítása érdekében, holott a kellően szigorú intézkedésekkel akkor még meg lehetett volna állítani a járványt. A The Washington Post cikke szerint pedig az amerikai külügyminisztérium 2018-ban diplomáciai csatornákon már figyelmeztette Pekinget a vuhani laboratórium biztonságosságának és menedzsmentjének hiányosságaira. A jelentés éppen a SARS-hoz hasonló légúti megbetegedéssel járó járvány lehetőségére hívta fel a figyelmet.
Az Egyesült Államok, Kanada, az Egyesült Királyság, Ausztrália és Új-Zéland hírszerzéséből alakult Five Eyes is a kínai hatóságok elégtelen intézkedéseiről számoltak be. A hírszerzők által összeállított 15 oldalas dossziét májusban szivárogtatták ki az ausztrál Saturday Telegraph-nak, amelyet a Daily Mail brit lap is ismertetett. Ebben azzal vádolják a távol-keleti ország vezetését, hogy fontos információkat hallgattak el, ugyanakkor elhallgattattak olyan embereket – köztük orvosokat –, akik a kezdet kezdetén riadót fújtak és figyelmeztetni próbálták a vuhani lakosságot.
Miután tavasszal Emmanuel Macron francia elnök, és Angela Merkel német kancellár is kitért arra, hogy átláthatóságra van szükség a járvány ügyében, Ausztrália is beállt a sorba, és vizsgálatot követelt Kínától. Marise Payne ausztrál külügyminiszter szerint ugyanis a kínai hatóságok által szolgáltatott információkkal kapcsolatban komoly kételyek merültek fel.
Biden nem számít közvetlen konfliktusra Kínával
Nem szüntetik meg elsőként lépve az Iránnal szembeni szankciókat. Megvonná Trump hírszerzési hozzáférését.
Kína válasza nem váratott sokat magára. – Rágógumi tapadt a cipőnk talpára – reagált a kínai állami média egyik szerkesztője az országot ért ausztrál vádakra. Hu Hszi-csin a kínai Facebookon, a Weibón arról írt, hogy a két ország közötti hagyományosan szoros gazdasági kapcsolatok minden bizonnyal megromlanak majd, amiért Ausztrália elszántan ragaszkodik a járvánnyal kapcsolatos vizsgálathoz.
Nyárra megváltozott a kommunikáció hangneme, és Kína is új narratívára talált rá, az év második felében az ázsiai ország a támadás helyett már arról igyekezett meggyőzni a világot, hogy a kórokozó nem tőlük indult el hódító útjára. Részben talán erre válaszul decemberben a CNN ismét a járvány kirobbanásáról közölt adatokat. A Vuhan-akták címen belső felhasználásra szánt, titkos dokumentumokból kiderült, Kína mennyire félrekezelte a járványt a kezdeti időszakban. Ráadásul nemegyszer hamis adatokat közöltek. A CNN számára Hupej tartomány egészségügyi hatóságai szivárogtatták ki az információkat, amelyek egy 117 oldalas dokumentummá álltak össze.
Hogy a járvány politikai ügy lett, ahogy kirobbant, jól jelzi az Egyesült Államok és a WHO viszonyának alakulása. Donald Trump május végén jelentette be, hogy országa kilép a szervezetből, amiért az minden segítséget megad Kínának, hogy eltolhassa magától a járvány kapcsán felmerülő felelősségét.
Hiába telt el háromnegyed év, a helyzet úgy tűnik, változatlan. A WHO kutatóinak múlt heti sajtótájékoztatóját követően Washington bejelentette, hogy felülvizsgálja a WHO vezette küldöttség kínai útján összegyűjtött adatokat. Erre reagálva a szervezet vezetője gyorsan újraértelmezte a korábban elhangzottakat. – Felmerültek kérdések azzal kapcsolatban, hogy elvetettünk-e egyes feltételezéseket. Miután beszéltem a csapat néhány tagjával, megerősítem, hogy valamennyi feltételezés nyitott, és további elemzést és tanulmányozást igényel – fogalmazott Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz.
Kína mindent elkövet, hogy a WHO szakértői ne találkozzanak a vuhani áldozatok családjával
A nemzetközi kutatócsoport most kezdi meg vizsgálatát, a hatóságok azonban gondosan elszigetelik őket a helyiektől. Blokkolják a közösségi médiát, és kirúgással fenyegetik azokat, akik nyilvánosan beszélnének a járvány elleni védekezés kudarcáról.
– A munka egy része túllép a csapat megbízatásán. Mindig is mondtuk, hogy a küldöttség nem fog minden kérdésre választ találni, de fontos információhoz jutott, amely közelebb visz bennünket a Covid-19 eredetének megismeréséhez – tette hozzá.
A kutatócsoport vezetője, Peter Ben Embarek is átfogalmazta valamelyest korábbi véleményét, miután Kínából hazatért. Múlt héten még arról beszélt, valószínűtlen, hogy 2019 decembere előtt is széles körben terjedt volna a fertőzés, most a CNN-nek nyilatkozva ugyanakkor már azt valószínűsítette, hogy a vírus előbb megjelenhetett, vagyis a járvány jóval hamarabb elindult. Hozzátette, erre utal, hogy már a korai szakaszban is többféle variáns fertőzött.
Megkérdőjelezi a múlt heti bejelentés hitelességét az a tény is, hogy Kína állítólag számos lényeges információt tartott vissza. A szakértői csoport egyik tagja a Reutersnek arról beszélt, hogy a járvány kirobbanása körüli időszakból nem kapták meg a kért adatokat, alaposan megnehezítve ezzel a kutatók munkáját, hogy rájöjjenek, miként terjedt el a vírus. Dominic Dwyer ausztrál tudós elmondása szerint 174 beteg dokumentációját kérték ki, de csupán egy általános összefoglalót kaptak.
– Hogy ez miért történt így, fogalmam sincs – fogalmazott az ausztrál kutató. – Csak találgathatunk.
