Páncélozott járműveket küldött a hét közepén Gérald Darmanin belügyminiszter Loiret-ba és Essonne-ba, reagálva a gazdák szűnni nem akaró blokádjaira – derült ki a Le Figaro cikkéből. Az állandósult blokád kényszerű áldozatai eközben a párizsi vendéglősök lehetnek. A bárok és éttermek ellátását is veszélyeztethetik a tiltakozások, a tulajdonosok már a saját bőrükön érzik a problémát. A 9. kerület egy étteremvezetője például arról beszélt az említett lapnak: most még jól megy, de már hiányzik egy húsfajta, amelyet nem vittek ki a beszállítójuknak. Egyelőre azért igyekeznek alkalmazkodni.
Egy Párizs központjában dolgozó vendéglős, Mathieu arról beszélt: jelenleg nincs igazán gondjuk, és azt hallották, a fővároson kívüli kiszállítással lesznek komolyabb problémák. Viszont attól Párizsban is tartanak, hogy akik autóval vagy busszal érkeznének, azok inkább otthon maradnak, tartva a dugóktól. Közben a szállodai éjszakáikat is egyre többen mondják le, a visszaesés a Le Figaro szerint eddig 15 százalékos. A rendőrség jelenleg harcban is áll a demonstrálókkal, hogy ne tudják megközelíteni a Rungis piacot. Arról az Ile-de-France-i helyszínről van szó, ahol számos vendéglátós szerzi be az utánpótlást. Bár az FNSEA gazdaszakszervezet vezetője, Arnaud Rousseau nem tartotta jó ötletnek a Rungis blokádját, de az Agenből induló gazdálkodókból álló konvoj mégis erre indult el, és kedden végig macska-egér játékot játszott a rendőrökkel.
A La Voix du Nord szerint a francia-belga határt több helyen is blokád alá vonták a tiltakozók. A francia és a belga gazdák összefogása révén ráadásul mindkét oldalon elzárták a járást. Csütörtökön indultak tovább Brüsszelbe, hogy a rendkívüli európai csúcstalálkozó helyszínén tiltakozzanak.
Brüsszel időközben részleges mentességet javasolt 2024-re, ezzel próbálva eleget tenni a követeléseknek. Jelenleg a gazdáknak gondoskodniuk kell arról, hogy területük négy százaléka nem produktív legyen (szántóterület, tavak, sövények, ligetek stb.). De megtehetik, hogy csak hármat hagynak parlagon, viszont a biológiai sokféleség érdekében hozzáadnak négyet a növényekhez, például a hüvelyesekhez. A kötelezettséget az Európai Bizottság részben feloldaná, ha a gazdák elérik a köztes vagy a nitrogénmegkötő növények hét százalékos arányát.
Ahogy múlt héten már beszámoltunk róla: részben a különféle direktívák miatt egyre csökken a franciaországi gazdák száma. A nitrátelv megtiltotta például az állatállományból származó ürülék január 15-e előtti eltávolítását. Csakhogy idén január 15-e után ezt már nem tudták megtenni, mert elfagytak a talajok. Az ügyintéző irodákban mégsem vették figyelembe a helyszíni valóságot, a talajviszonyokat. Ezért a gazdák rugalmasságot kérnek, és azt, hogy hagyják őket békében dolgozni. Úgy látják továbbá, hogy a franciánál jóval kevésbé szigorú szabályozás alá eső import termékekkel kell versenyezniük.
