Napok óta folynak a találgatások arról, hogy ki robbantotta fel a Dnyeper folyóra épült Nova Kahovka-i víztározót, ami miatt mostanra több tucat település került víz alá. Míg a szakértők többsége szerint inkább az oroszoknak állhatott érdekükben a gát felrobbantása, addig mások azzal érvelnek, hogy az ukránoknak legalább ennyi okuk volt arra, hogy rakétákkal semmisítsék meg a gátat. De milyen hatással lehet a kahovkai gát pusztulása a háború további menetére?
Hogy erre a kérdésre választ adjunk, először is Herszon megye földrajzát kell ismernünk. A Dnyeper folyó a kahovkai gát előtt 1,5-2,5 kilométer széles, ami áradáskor a többszörösére duzzad, ilyenkor az árterületek a folyó Nikopol alatti szakaszán jelentősen megnövekednek. Érdemes ehhez hozzátenni, hogy az ukránok már korábban megemelték a Dnyeper vízszintjét, hogy meggátolják az oroszok átkelését a Nova Kahovka feletti szakaszon, hiszen a lápossá vált terület ilyen módon alkalmatlanná vált arra, hogy a nehézfegyvereket könnyen átszállítsák rajta. A gátrobbantás után azonban most sokkal fontosabb a gát utáni folyószakasz, ahol most áradások vannak. Ami a folyó szabályozását illeti, a Dnyeper keleti, vagyis oroszok által megszállt környékét számos kisebb folyó szabdalja, amelyeknek a szintje szintén megemelkedett és elmosta az orosz állásokat is.
Ezen a területen egyébként korábban egyértelműen az oroszok lettek volna helyzeti előnyben, hiszen egy esetleges ukrán átkelés esetén a lápos-mocsaras terület alaposan megnehezítette volna az ukránok dolgát, nem is beszélve arról, hogy ez esetben végig tűz alatt lettek volna az orosz hadsereg részéről. Ettől függetlenül az ukránok április közepén kisebb csapatokkal átkeltek a folyón és állásokat alakítottak ki Herszontól 7 kilométerre a folyó keleti partján. Akkor ezt a legtöbb szakértő elterelő hadműveletnek tartotta, mivel ők Zaporizzsja megyében várták az ukrán hadsereg nagy tavaszi offenzíváját. De idővel olyan feltételezések is napvilágot láttak, hogy az ukrán offenzíva egyszerre a frontvonal több pontján is megindulhat, hogy ilyen módon osszák meg az oroszokat.
Most viszont nem csak az ukrán, hanem az orosz állásokat is elmosta a víz, ami miatt a szakértők között is vita van még arról, hogy ki tehető felelőssé a gát felrobbantásáért. Habár a legtöbben úgy vélik, hogy inkább Oroszország profitálhat a katonai akcióból, sokan megemlítik, hogy ez korábban inkább Ukrajnának állt érdekében, hiszen így elejét vehették volna az orosz erők előrenyomulásának. Ami azonban kétségtelen, hogy a robbantás után az átkelési műveletek mindkét fél számára lehetetlenné váltak, így ez a frontszakasz várhatóan kiesik a lehetséges csapásirányok közül.
Időközben aztán egyre több hír jelent meg arról, hogy a várva várt ukrán ellentámadás már meg is kezdődött Zaporizzsja megyében, itt jelenleg az ukrán harckocsik folyamatosan támadják az orosz állásokat az ágyúikkal. Habár több szakértő arra számított, hogy az ukrán ellentámadás rendkívül látványos lesz, a Zaporizzsja megyei ellentámadás megindításáról eddig elsősorban az orosz katonai bloggerek értekeztek. Mostanra viszont egyre több katonai szakértő mondja azt, hogy ez az akció már az ukrán ellentámadás része lehet, amely megpróbálja felfedni az oroszok gyenge pontjait.
