Meggyőző fölénnyel nyerheti a választást Robert Golob Szabadság Mozgalma – derül ki a nyilvánosságra hozott exit poll felmérés alapján, amit a Mediana közvélemény-kutató készített. Az adatok szerint a szlovén üzletember pártja a szavazatok 35,8 százalékát szerezhette meg, ezzel szemben Janez Jansa miniszterelnök pártja, a Szlovén Demokrata Párt (SDS) mindössze 22,5 százalékot szerezhetett. A Mediana szerint az Új Szlovénia nevű párt a szavazatok 6,8 százalékát szerezhette meg, a szociáldemokraták 6,6 százalékkal kerülhetnek a parlamentbe, a Baloldal névre hallgató pártnak pedig 4,4 százalékkal kell majd beérnie.
Mint korábban írtuk, a Szlovén Demokrata Pártot (SDS) nem külföldről finanszírozzák és nem kap törvénytelenül forrásokat. Így nyilatkozott múlt héten Janez Jansa szlovén miniszterelnök annak a parlamenti vizsgálóbizottságnak az ülésén, amit még múlt évben hoztak létre azzal a céllal, hogy megvizsgálja, kapott-e Magyarországról pénzeket a szlovén kormánypárt. Jansának azonban most nem csak a pártfinanszírozást firtató kérdések miatt fájhat a feje: vasárnap parlamenti választást tartanak déli szomszédunknál, ahol a szlovén illiberalizmus atyjának ezúttal komoly problémái adódhatnak.
Aki figyelemmel kíséri a szlovén belpolitikai eseményeket, jól tudja, hogy az SDS az elmúlt években gyakorlatilag betűről betűre lemásolta a magyar Nemzeti Együttműködés Rendszerét. Jansa először is a pártjához hű személyeket ültetett a kormánytól független szervek élére, majd közbeszerzésekkel nekikezdett egy hozzá hűséges klientúra építésének a gazdaságban. Ezután a független média került a kormány célkeresztjébe, amelyek közül többet is befolyása alá sikerült vonnia. Természetesen mindez egy idő után az Európai Uniónak is szemet szúrt.
Az Európai Parlament múlt évben felmérte az uniós értékek állapotát Szlovéniában, majd végső jelentésében megállapította: mélyen aggasztó a nyilvános vita színvonala, az ellenséges légkör, a bizalmatlanság és a mély polarizáció az országban. Ami a médiát illeti, az Európai Parlament által nagy többséggel megszavazott jelentés kiemelte: a képviselők továbbra sem nyugodtak amiatt, hogy prominens közéleti személyiségek és politikusok, köztük kormánytagok újságírókat támadnak, lejárató kampányokat és a közéleti részvételt akadályozó stratégiai pereket indítanak ellenük. Emellett felszólították a kormányt, hogy megfelelő módon finanszírozza a szlovén közszolgálati televíziót és hagyjon fel a szerkesztői munka politikai befolyásolásával, de a szlovén média tulajdonviszonyainak átláthatatlanságára is felhívták a figyelmet.
A jelek szerint azonban Jansáékat a legkevésbé sem érdekelte az EP által megfogalmazott kritika, így a szlovén kormány büszkén folytatja útját az illiberalizmus ösvényén, amelyet magyar és lengyel kollégái már évekkel ezelőtt kitapostak az unióban. A magyar-szlovén barátság egyébként nem csak a magyar modell következetes másolásában érhető tetten. Mint ismert, a magyar kormányhoz közel álló üzletemberek még évekkel ezelőtt bevásárolták magukat a szlovén médiába, az általuk üzemeltetett televízió, hetilap, illetve hírportál azonban igen szerény eredménnyel dicsekedhetett. Ezért merült fel a szlovén ellenzékiekben a gyanú, hogy e médiumoknak utalt magyarországi pénzek végül nem is az adott lapokat gazdagították, hanem Jansa kampányát finanszírozták velük, amit természetesen szigorúan tiltanak a törvények.
Jansának azonban mégsem az illegális pártfinanszírozással kapcsolatos vádak miatt kell most aggódnia. A szlovén illiberalizmus számára a legnagyobb veszélyt Robert Golob üzletember Szabadság Mozgalma (GS) jelenti, amelynek a népszerűsége december óta mint a rakéta tör előre. A liberális politikus korábban is megmutatta tehetségét államtitkárként Janez Drnovsek kormányában, karizmatikus vezetőként most sokan szívesen látnák őt a miniszterelnöki székben a baloldalon. Tény azonban, hogy Szlovéniában az ellenék nem fogott össze, így hiába is vezet a közvélemény-kutatók szerint a baloldal, ez még nem garancia arra, hogy Golob alakíthat majd kormányt. Az viszont bizonyos, hogy mostanra kiegyenlítődött az SDS és a GS támogatottsága, ráadásul Golob sokkal könnyebben talál majd koalíciós partnereket, mint Jansa, akinek egyébként is csak kisebbségi kormányra futotta.
A vasárnapi választások eredménye azonban nem csak Szlovénia határain belül fontos. Legalább ennyire lényeges, hogy a lengyel barátság kihűlése után marad-e a magyar kormánynak az Európai Unión belül olyan közeli szövetségese, amely szükség esetén képes megtorpedózni Brüsszel akaratát. (Az már kiderült, Ukrajna ügyében nem egy úton jár Budapest és Ljubljana.) Az unión kívüli szövetségeseink ugyanis erre aligha lesznek képesek.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/17. számában jelent meg április 22-én.
