Hongkongban a víz az úr

Hongkongban a víz az úr

Hongkongi tüntetők a kiadatási törvény visszavonását követelik 2019. június 17-én (Fotó: Reuters/Athit Perawongmetha)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Hiába függesztette fel a vitatott kiadatási törvény bevezetését, és hiába kért bocsánatot a tüntetőktől Carrie Lam hongkongi kormányzó, ők nem tágítanak: a politikus azonnali távozását követelik. Arra az esetre, ha a kormányzó mégsem mond le, még nagyobb demonstrációkat helyeztek kilátásba. Pedig a június 16-i tiltakozás már önmagában rekordot döntött: kétmillióan demonstráltak fekete ruhába öltözve, ami a 7,4 milliós városállam esetében azt jelenti, hogy legalább minden negyedik ember az utcára vonult.

Mi vezetett idáig? Az egykori brit gyarmatot 1997-ben csatolták vissza Kínához, amely azóta is az „egy ország – két rendszer” elve alapján működik, vagyis Hongkong megőrizhette régi politikai és gazdasági rendszerét. A városállam – amely ilyen módon nagy fokú autonómiával rendelkezik – viszonya a szárazföldi Kínával azóta igen változatosan alakult, amit több kisebb-nagyobb, általában aktuálpolitikai vita tarkított.

Egymilliós tüntetést szervezett Soros? | Magyar Hang

A mostani események apropója azonban egy gyilkossági ügy, amely miatt Hongkong új kiadatási törvénnyel állt elő. A történetet mostanra az egész világ ismeri: Csan Tongkaj (Chan Tong-kai), egy 20 éves hongkongi férfi 2018 februárjában Tajvanon meggyilkolta a barátnőjét, miután megtudta, hogy a fiatal nő egy másik férfitól vár gyermeket. Csan ezután visszatért Hongkongba, amelynek Tajvannal nincs kiadatási egyezménye, így az ottani hatóságok hiába kérték a férfi kiadatását. Ezért szövegezte meg a hongkongi vezetés az új törvényt, csakhogy az óriási indulatokat szült. A jogszabály ugyanis a jövőben azt is lehetővé tenné, hogy Hongkong szökevényeket – köztük esetleg politikai menekülteket – adjon ki Kínának. Különösen aggasztó, hogy a népi Kína korábbi ügyekben is kérelmezhetné egyesek kiadatását, ám Hongkongban sokaknak kétségeik vannak a kínai bírósági rendszerrel szemben.

A tiltakozás aztán napról napra nőtt. A törvénytervezet ellenzői már április végén az utcára vonultak, akkor több ezer ember demonstrált a javaslat elvetését követelve. Június 16-án, vasárnap aztán kétmillióan vonultak utcára a törvényjavaslat ellen tiltakozva, holott a kormányzó még szombaton bejelentette, hogy „a feltételezések és a félreértések” miatt felfüggesztik annak bevezetését. Csakhogy a tömegnek ez nem elég: ők a kormányzó lemondását követelik.

Nem meglepő módon végül Peking is támogatásról biztosította a kormányzót, a kínai külügy határozottan kiállt Carrie Lam mellett. Vagyis hiába nyújtaná be a lemondását a tüntetések hatására a kormányzó, a kínai vezetés nem fogadná el azt. Ez pedig olyan patthelyzetet eredményezhet, amit korántsem lesz könnyű orvosolni.

Hongkong enged a tüntetőknek: felfüggesztik a vitatott kiadatási törvény tervezett bevezetését | Magyar Hang

Annál is inkább, mert a tüntetők – felbuzdulva az eddigi eredményeken – ráébredtek az erejükre és nem hisznek a kormányzónak. Ők nem a törvény felfüggesztését, hanem annak teljes visszavonását követelik, amit egyébként a hongkongi ellenzék is elvárna. A legtöbben attól tartanak, hogy a Pekinghez hű politikus újracsomagolt formában ismét megpróbálja majd keresztülvinni a törvénytervezetet, és ha megszavazzák, az óriási csapást jelent majd a városállam gazdaságára és társadalmi életére. Ugyanis a jövőben még az ide látogatókat is kiadhatnák a szárazföldi, vagyis a kommunista párt által ellenőrzött kínai bíróságoknak.

De nem csak a kormányzónak van oka az aggodalomra. Hasonló helyzetben van Hszi Csin-ping kínai elnök is, mivel a hongkongi felfordulás nemcsak Kínán belül adhat muníciót az ellenfeleinek, hanem külföldön is. Ezért a hongkongi és pekingi vezetésnek minden oka megvan arra, hogy feszülten figyelje a fejleményeket. A tüntetést szervezők egy része már hétvégére újra utcára szólította a tömegeket. Mások viszont a nagyobb hatás érdekében egészen július 1-jéig várnának. 1997-ben ugyanis ezen a napon adták vissza Kínának a britek Hongkongot, így a demonstrálók ígérete szerint aznap még az eddigieknél is nagyobb tömegdemonstrációra kerülhet sor.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/25. számában jelent meg, 2019. június 21-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/25. számban? Itt megnézheti!

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Engem már nem lehet betiltani – Magyar Hang-ajánló

Engem már nem lehet betiltani – Magyar Hang-ajánló

Interjú Bródy Jánossal, Orosz Annával, Tóth Gabival, Kemenesi Gáborral és Szakonyi Károllyal. Uradalom állami pénzből a Nyírségben. A Burkáéktól visszakövetelt pénz nyomában. Keresse a friss Magyar Hangot,  Bűvös Szakács-melléklettel!

Kötöttfogás Extra

Támogasson minket!

Keresés

Csatlakozzon hozzánk Patreonon

Pogátsa Árnyékot vet, de még így se, még vele se találjuk a hazai középosztályt