Húszéves seb hegedhet be Ferenc pápa látogatásával

Húszéves seb hegedhet be Ferenc pápa látogatásával

II. János Pál pápa és Teoctist román pátriárka 1999. május 7-én Bukarestben (Fotó: Reuters)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Két évtizeddel II. János Pál pápa romániai látogatása után ismét katolikus egyházfő érkezett keleti szomszédunkhoz. Ezúttal azonban nem marad el a magyar hívekkel való találkozás: Ferenc pápa Csíksomlyón mutat be szentmisét, várhatóan több százezer ember előtt. A szentatya látogatása elégtétel lehet az erdélyi magyarságnak, de sikerként könyvelheti el Klaus Johannis államfő, valamint az ortodox és a görögkatolikus egyház is.

Ahogy a katolikus egyházfők apostoli útjai általában, úgy Ferenc pápa romániai látogatása is jó előre megkapta a történelmi jelzőt. Nem véletlenül: a világjárást az 1978-ban megválasztott, 2004-ben elhunyt Szent II. János Pál emelte be az egyházfők feladatkörébe, a látogatások pedig – legyen szó diktatúrák, banánköztársaságok, harmadik világbeli országok vagy a világ fejlettebb államainak felkereséséről – különleges eseményt jelentenek a hívők, a nem vallásos, de a közügyek iránt érdeklődést mutató helyiek és természetesen a nagypolitika számára is.

Böjte Csaba: Márton Áron csodája, hogy Ferenc pápa Csíksomlyóra látogat | Magyar Hang

A pénteken kezdődött pápai vizit elsősorban a Kárpát-medencében élő magyarok, ezen belül is a Vatikán által eddig mostohagyerekként kezelt erdélyi és csángóföldi katolikusok számára bír történelmi jelentőséggel, hiszen szombaton az összmagyarság zarándokhelyeként ismert csíksomlyói nyeregben találkozhatunk a szentatyával. Történelmi esemény ez azért is, mert – magyar, illetve katolikus szempontból egyaránt – húszéves sebre kerülhet tapasz: 1999-ben, amikor II. János Pál pápa személyében először látogatott katolikus egyházfő ortodox többségű országba az 1054-es keleti egyházszakadás óta, csak bukaresti helyszínek szerepeltek az agendában.

A „bukaresti fogság” a román nemzettudat ápolását is feladatának érző – magyarbarátsággal nem vádolható – ortodox egyház erőteljes lobbijának volt a következménye. Ám fontos látni a jelenlegi és az akkori helyzet közötti különbséget: most deklaráltan apostoli, tehát lelkipásztori látogatásról beszélhetünk, húsz évvel ezelőtt pedig a keleti és nyugati egyházak közeledése tette történelmivé, és az ökumenizmus szempontjából csúcsfontosságúvá a pápai vizitet. Vagyis az ortodoxiával való megbékélés élvezett előnyt a magyar hívekkel szemben.

Ferenc pápa: „Nem merülhetünk el a fogyasztás világának szakadékaiban" | Magyar Hang

A katolikus magyarok csalódottságát akkoriban nem tudta csillapítani II. János Pál pápa Jakubinyi György gyulafehérvári érseknek írt levele sem: „Romániába látogatásom alkalmával szeretném külön köszönteni Önt és főegyházmegyéje minden hívét. Jóllehet a körülmények nem engedik meg, hogy meglátogassam ezt a nagyérdemű főegyházmegyei közösséget, szeretném biztosítani, hogy gondolatban és szívemmel az Ön lelkipásztori gondjaira bízott hívek mellett állok, mindenkit megölelek Krisztusban, a mi Urunkban, és remélem, hogy egy más alkalommal elmehetek Erdélybe. Miközben kifejezem nagyrabecsülésemet főegyházmegyéje katolikusai által a kommunista rendszer nehéz évei alatt adott bátor és ragyogó tanúságtétel iránt, amikor hűek maradtak, biztosítok mindenkit arról, hogy imáimban megemlékezem róluk, és mindnyájuknak áldásomat adom.”

A húsz évvel ezelőtti eseményeket a mostani romániai pápalátogatás apropóján Potyó Ferenc pápai prelátus, a gyulafehérvári érsekség általános helynöke is felidézte a Maszol.ro portálnak adott interjújában még januárban. Azt mesélte, komoly kötélhúzás folyt, mert a magyar diplomácia mindent megtett, hogy a pápa látogassa meg a magyar közösséget, Székelyföldet is. „Nem lehetett, mert a pátriárka kikötötte, hogy csak Bukarestbe jöhet. Szent II. János Pálnak az volt a célja, hogy egy ortodox többségű országba is ellátogasson, ezzel is előmozdítva a keresztények egységét. Ezt tartotta szem előtt, amikor elfogadta ezt az elég bántó feltételt, félretéve a görögkatolikus és a magyar többségű katolikus hívek óhaját is” – mondta a pápai prelátus.

„Három szó, ami fontos: kérem, köszönöm, bocsánat" | Magyar Hang

Ferenc pápa székelyföldi látogatása tehát egy régi adósság törlesztéseként is értelmezhető. A magyarok „kiengesztelődésén” túl azonban egyéb diplomáciai szempontok is fontos szerepet kapnak. A Vatikán tájékoztatása szerint személyesen az egyházfő döntött arról, mely helyszíneket keresi fel Romániában, a beharangozott menetrend szerint pedig ezúttal mindenkit – magyarokat, románokat, cigányokat, ortodoxokat, görögés római katolikusokat, egyházi és világi vezetőket – is megtisztel majd társaságával a szentatya. Programját május 31-én Bukarestben kezdte, ahol Klaus Johannis államfővel és Dániel ortodox pátriárkával, valamint más egyházi elöljáróságokkal találkozott. Szombaton Csíksomlyóra, a magyar hívekhez vezet útja, majd a mise után ellátogat a román katolikusok központjának számító Jászvásárba – az itteni püspökség évtizedek óta süket a csángóföldi székelyek magyar mise iránti igényére –, és végül június 2-án Balázsfalván a görögkatolikus testvéreknél teszi tiszteletét. A programban szerepel romákkal és hajléktalanokkal való találkozó is.

És ha már diplomácia, nem érdemes figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy Ferenc pápát Klaus Johannis államfő, valamint a romániai katolikus egyház hívta meg. Johannis először 2015-ben, majd 2017-ben invitálta a pápát. Nyílt titok, hogy a bukaresti diplomácia minden követ megmozgatott azért, hogy a szentatya 2018-ban, az Erdély Romániához csatolásának századik évfordulója alkalmából tartott centenáriumi évben keresse fel az országot. Ez tehát – talán a magyarok érzékenységét tiszteletben tartva – nem jött össze.

Érdemes-e ragaszkodni a kötelező papi nőtlenséghez? | Magyar Hang

Szintén érdemes felidézni, hogy a két évvel ezelőtt megerősített elnöki meghívás apropóján a Jakubinyi György vezette gyulafehérvári érsekség közölte: nincsenek adva a pápalátogatás lehetőségei mindaddig, amíg nincs általános jogorvoslat. Mint ismert, a kommunisták által államosított egyházi vagyon ügyét a rendszerváltás óta egyetlen román vezetés sem akarta rendezni, legfeljebb ígéretek hangzottak el. Kérdés, hogy Ferenc pápa látogatása ezen a téren hoz-e bármi, az ígérgetéseken túlmutató előremozdulást. Emlékezetes ugyanakkor, hogy II. János Pál pápa 1999-es vizitje után is a legtöbben úgy vélték, a román állam nem húzza tovább az időt, és visszaszolgáltatja az ingatlanokat, aztán ez mégsem történt meg.

Vonat a pápához

A hét elején ünnepélyes keretek között, a vasúttörténeti parkban áldotta meg Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek azt a mozdonyt, amelynek fóliázása a jövő évi, budapesti, 52. nemzetközi eucharisztikus kongresszust hirdeti. A jármű első útja Csíksomlyóra, Ferenc pápa látogatására viszi a híveket, ezt követően pedig menetrend szerinti járatokat fog vontatni. Mint Erdő Péter kifejtette, a kongresszus mottója a 87. zsoltár utolsó sora: „Minden forrásom belőled fakad.” – A zsoltár Jeruzsálemről szól, arról, hogy minden nép ott született. Ez tehát azt is jelenti, hogy nekünk a többi néppel tágabb szívű kapcsolatban kell lennünk, mint ahogy megszoktuk – fogalmazott a bíboros. A pápai misére egyébiránt előzetesen több mint 110 ezren jelentkeztek, negyedük Magyarországról, és sokan érkeznek Székelyföldre Kárpátaljáról, a Vajdaságból és a Felvidékről is. Több ezer moldvai csángó zarándok is jelezte részvételét.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/22. számában jelent meg, 2019. május 31-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/22. számban? Itt megnézheti!

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – Apokalipszis, Eurovízió, cancel culture