Kék és sárga színekbe öltözve várta Brüsszel a rendkívüli uniós csúcstalálkozót azon az estén, amikor az oroszok megtámadták az ukránokat. Az ukrán nemzeti színekkel világították ki az Európai Bizottság épületét, a brüsszeli városházát és a város egyik nevezetességét, a diadalívet is. És ukrán színekbe öltözött tüntetők bukkantak fel a város különböző pontjain: több százan tüntettek az orosz nagykövetség előtt, majd később átmentek az európai negyedbe, a csúcstalálkozó helyszínére.
A szokásostól eltérő módon a tagállamok vezetői most nem üzengettek egymásnak, nem voltak egymástól jelentősen eltérő vélemények, nem beszélt ki és nem vétózott senki sem. Ennek köszönhetően rendkívül hamar elfogadták az ilyenkor szokásos zárókövetkeztetéseket, amelyek azonban kevesebb konkrétumot tartalmaz, mint sokan várták. Ennek az az oka, hogy az EU-csúcs nem egy klasszikus jogalkotó fórum, politikai iránymutatást határoznak meg, amelynek birtokában aztán az uniós intézmények végső formába öntik a jogszabályt. Ez néha évekig tart, most azonban nem kell ennyit várni: 24 órán belül hatályos lesz a második körös büntetőintézkedések valamennyi eleme.
Az uniós vezetők közös állásfoglalásukban mindenekelőtt leszögezték, hogy „Oroszország teljes felelősséget visel ezért az agresszióért és az általa okozott összes pusztításért és az életek elvesztéséért. Oroszország felelősséget fog viselni cselekményeiért.”
Az Európai Tanács „rendíthetetlenül támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását nemzetközileg elismert határain belül. Felszólítja az összes országot, hogy ne ismerjék el a két önjelölt szeparatista entitást, és ne könnyítsék meg, illetve semmilyen módon ne támogassák őket” – áll a dokumentumban.
Azt is egyértelművé tették, hogy „a 21. században nincs helye a határok megváltoztatására irányuló erőszaknak és kényszernek. A feszültségeket és konfliktusokat kizárólag párbeszéddel és diplomáciával kell feloldani”.
Ami a szankciókat illeti, a dokumentum felsorolja azokat a területeket, amelyeket a büntetőintézkedések célba vesznek. Ezek a szankciók a pénzügyi ágazatra, az energia- és a közlekedési ágazatra, a kettős felhasználású termékekre, valamint az exportellenőrzésre és az exportfinanszírozásra, a vízumpolitikára, további orosz személyek jegyzékbe vételére, valamint új jegyzékbevételi kritériumokra vonatkoznak.
Sőt, azt is kilátásba helyezték, hogy egy újabb szankciós csomagot készítenek, amelyben már kitérnek Fehéroroszországra is, mint az invázió tevékeny támogatójára.
A tagállami vezetők hosszas megbeszélést folytattak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Biztosították szolidaritásukról és az EU támogatásáról, aki pénzügyi, akár humanitárius téren. Abban is megegyeztek, hogy a későbbiekben egy donorkonferenciát szerveznek Ukrajna anyagi megsegítésére.
A tagállamok közül Lengyelország, Szlovénia és Belgium szorgalmazta a lehető legerősebb szankciókat Oroszországgal szemben. Alexander De Croo belga szövetségi miniszterelnök a tanácskozásra érkezésekor elmondta: „harapós” szankciókra van szükség Moszkva ellen, és „rendkívül meg kell nehezíteni az orosz vezetés működését a nemzetközi környezetben”. Janez Jansa szlovén kormányfő érkezéskor kifejtette: az Oroszország elleni szankciók bevezetése mellett az is fontos, hogy az Európai Unió kilátásba helyezze Ukrajna mielőbbi teljes jogú EU-tagságát 2030-ra. A lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki azt nyilatkozta a jelen lévő újságíróknak, hogy az EU-nak meg kell állítania Moszkvát, és ennek érdekében egységesnek kell lennie a szankciókat illetően. A politikusok leszögezték: egyetértenek a további korlátozó intézkedések bevezetésében, amelyek az orosz pénzügyi szektorra, az energetikai és a közlekedési ágazatra, a kettős felhasználású termékekre, valamint az exportellenőrzésre és az exportfinanszírozásra, a vízumpolitikára, és további orosz személyek szankcionálására terjednek ki. Egyes uniós vezetők úgy vélték, hogy ebben a második uniós szankciós csomagban szükség lenne leszögezni Oroszország kizárását a SWIFT globális bankközi fizetési rendszerből is, de több tagország – a többi között Németország – ellenezte ezt a lépést. A szankciókat – és már azok ismertetett részleteit – hivatalosan a külügyminiszterek fogadják el pénteken. (MTI)
Percről percre közvetítésünket itt olvashatja.
