Száz éves korában elhunyt Henry Kissinger, aki nemzetbiztonsági tanácsadóként és külügyminiszterként két elnök alatt is kitörölhetetlen nyomot hagyott az amerikai külpolitikán – írja a Reuters. Kissinger a geopolitikai tanácsadó cégének, a Kissinger Associatesnek a közleménye szerint a saját connecticuti otthonában hunyt el. A temetést zárt körű családi szertartás keretében tartják, amelyet egy későbbi időpontban nyilvános gyászszertartás követ New Yorkban.
Halálával „Amerika elvesztette az egyik legtekintélyesebb és leghallgatottabb hangját a külpolitikában” – fogalmazott George W. Bush volt amerikai elnök. Henry Kissinger, aki az 1970-es években kezdeményezte a Moszkvához és Pekinghez való közeledést, látta, hogy az amerikai történelem sötét oldalai – például az 1973-as chilei puccs támogatása, Kelet-Timor 1975-ös lerohanása és természetesen a vietnami háború – beárnyékolják a róla kialakult képet. A „reálpolitika”, a hatalom által védett nemzeti érdekek hideg számítása tette őt világszerte sokat bírált személyiséggé.
A századik születésnapja után is aktív volt: a Fehér Házban tartott megbeszéléseken vett részt, könyvet adott ki a vezetői stílusokról, és tanúskodott egy szenátusi bizottság előtt az Észak-Korea jelentette nukleáris fenyegetésről. 2023 júliusában meglepetésszerű látogatást tett Pekingben, hogy találkozzon Hszi Csin-ping kínai elnökkel. A Nobel-díjas politikust az amerikai külpolitika meghatározó személyiségének, de háborús bűnösnek is nevezték már – emlékeztetett a Hvg.hu.
